Ugrás a tartalomhoz

Bogdán Gătu Klára

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Turokaci (vitalap | szerkesztései) 2021. április 21., 11:26-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól.
Bogdán Gătu Klára
Született1949. szeptember 13. (74 éves)
Magyarfalu
Állampolgárságaromán
Foglalkozásanépdalénekes

SablonWikidataSegítség

Bogdán Gătu Klára (született: Csernyik Klára, románul: Cernica Clara Magyarfalu 1949. szeptember 13. –)

Élete

1962–1963 között Magyarországra költözött a családja, ahol magyar nyelvű iskolába járt fél évig – Egyházaskozáron (délelőtt első osztály, délután ötödik osztályba).

Ott tanított először csángó táncokat. Mégpedig, az egyházaskozári gyerekeknek, akik nagy sikert arattak az iskola színpadán.

1969-ben megkereste őt Kóka Rozália, akit Domokos Pál Péter küldött Moldvába néprajzi anyagot gyűjteni a Magyar Tudományos Akadémia részére. Már akkor értékes adatközlőnek bizonyult.

A nyolcvanas évek elején az ismert fotós – szobrászművész, Csoma Gergely moldvai utazásai során Bogdán Gatu Kláránál [1]talált menedéket. Emiatt, többször meglátogatták a milicisták, kutatva a külföldi „kémek” után.

1984-ben újra Egyházaskozárra látogatott. Ekkor kérte fel őt Pécsett Andrásfalvy Bertalan, aki akkor a Janus Pannonius Múzeum néprajzi osztályvezetője volt, hogy moldvai csángó magyar táncokat tanítson.

Több kutató, gyűjtő kereste meg, úgymint Halász Péter,[2] Erőss Péter, Harangozó Imre, Kallós Zoltán vagy Kanalas Éva, Kerényi Róbert, Pozsony Ferenc és Szőnyi Vivien.

1987-ben özvegy marad két gyermekével.

A magyarfalusi magyar oktatás előharcosa volt. Az 1990-es évek elején a Teleki Pál Baráti Kör[3] tagjai az ő portáján kezdhették a magyar oktatást a magyarfalusi fiataloknak. Később, 2002-ben Magyarfalu első magyar nyelvű oktatójának, a jeles fotós, szobrászművésznek, Csoma Gergelynek, több moldvai csángómagyar témájú fotóalbum, dokumentumregény szerzőjének segédkezett, a rendszeres iskolán kívüli magyar oktatás elindításában

Többször szerepelt a román újságokban magyarsága felvállalása miatt.

2003-ban Pogár Róbert egykor Murakeresztúron szolgáló atya magyarfalusi első miséje alkalmából, amikor a falusiak megkérték, hogy magyarul misézzen, Bece Péter pap nem engedélyezte. Ekkor Bogdán Klára éhségsztrájkot helyezett kilátásba a jászvásári püspökség bejáratánál. Ennek hatására megérkezett az engedély a magyar nyelvű misézésre.

2004 óta gyermek és felnőtt tánccsoportokat vezet. Ő alapította meg 2006-ban a „Kerek alma falapi”[4] asszonykórust [5]is. Moldvai, erdélyi, magyarországi, felvidéki fellépéseken mutatják be, népszerűsítik a moldvai csángómagyarok szellemi kincseit.

Férjét – aki tangóharmonikával szolgáltatja a zenét a tánccsoportnak – dobbal kíséri.

Szociális érzékenységére, szervezőkészségére több szervezet  felfigyelt és a moldvai magyarok közt végzett munkájuk során segítségét igényelték, mint például a: Magyar Máltai Szeretetszolgálat, Magyarfalu Alapítvány, Magyar Karitász, Magyar Népfőiskola Collegium, Lakatos Demeter Csángómyagyar Kulturális Egyesület,[6] Moldvai Magyarok a Moldvai Magyarokért Szövetség,[7] Keresztszülők a Moldvai Csángómagyarokért Egyesület, a Moldvai Magyar Oktatásért Alapítvány, a Csángó Szeretetszolgálat, vagy a Frater Julianus.

Több éven keresztül a saját portáján fogadja a gyerekeket, ahol a helyi hagyományokra oktatta önkéntesen. Jelenleg a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége által működtetett oktatási programban vesz részt, ahol a helyi hagyományok oktatását vállalta. Visszatanítja a gyerekeknek a meséket, legendákat, énekeket, táncokat, imákat és az egyházi ünnepek régi szertartásait.

Lelkes szervezője a Iancu Laura által kezdeményezett és létrehozott Magyarfalusi Napok [8]rendezvénysorozatnak, immár fiával Bogdán Tiborral.[9]

Vendéglátója a Magyarfaluba látogató turistáknak és részt vesz a moldvai falusi turizmus kiterjesztésében.[10] Vendégeket fogad, turistacsoportoknak keres szállást és ő maga főz a vendégeknek. Finom főztjének híre ment, a lekvárjai miatt sokan megkeresik. A Gasztroangyal című műsorban is szerepelt.[11]

A Csíkfalusi[12] Csángó Rádió önkéntes riportere számos alkalommal megkereste és készített riportokat több témában. Takács Szabolcs elmondása szerint „széles látókörű asszony, aki megértette mi a csángó-magyarság lényege és képes azt szavakba is önteni. Öröm vele riportot készíteni.„

Jegyzetek

  1. folkMAGazin 2015/5”, Issuu (Hozzáférés: 2018. április 4.) (angol nyelvű) 
  2. A csángómagyarok fáradhatatlan kutatója” (Hozzáférés: 2018. április 4.) 
  3. Egy pad a fa alatt: az első tanterem - A Teleki Pál Baráti Kör moldvai tanító útjairól (, Körössy László) : Família magazin : Új Ember Kiadó (magyar nyelven). www.familiamagazin.hu. (Hozzáférés: 2018. április 4.)
  4. Magyarfalusi asszonykórus / Grupul Coral de Femei din Arini (magyar nyelven). www.facebook.com. (Hozzáférés: 2018. április 4.)
  5. Tibor Bogdan (2014. augusztus 24.). „A magyarfalusi Kerek alma falapi előadása - Csángó táncegyüttes és kórus”.  
  6. Lakatos Demeter Csángómagyar Kulturális Egyesület (hu-HU nyelven). lakatosdemeter.hu. [2018. március 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. április 4.)
  7. Moldvai Magyarok a Moldvai Magyarokért Szövetség – PannonHírnök (magyar nyelven). pannonhirnok.com. (Hozzáférés: 2018. április 4.)
  8. MAGYARFALUSI NAPOK (magyar nyelven). magyarfalusinapok.blogspot.hu. (Hozzáférés: 2018. április 4.)
  9. Arcvonások: Bogdán Tibor”, MédiaKlikk (Hozzáférés: 2018. április 4.) (hu-HU nyelvű) 
  10. Google Térkép. Google Térkép. (Hozzáférés: 2018. április 4.)
  11. https://www.youtube.com/watch?v=8-zknpJZHUY
  12. Csík falu. www.keresztszulok.hu. [2016. augusztus 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. április 4.)