Bogáncslepke

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Bogáncslepke
Butterfly 0072.jpg
Természetvédelmi státusz
Nem szerepel a Vörös listán
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Ízeltlábúak (Arthropoda)
Osztály: Rovarok (Insecta)
Rend: Lepkék (Lepidoptera)
Család: Tarkalepkefélék (Nymphalidae)
Alcsalád: Tarkalepkék (Nymphalinae)
Nemzetség: Szöglencrokonúak (Nymphalini)
Nem: Vanessa
Alnem: Cynthia
Faj: V. cardui
Tudományos név
Vanessa cardui
(Linnaeus, 1758)
Szinonimák
  • Cynthia cardui
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Bogáncslepke témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Bogáncslepke témájú kategóriát.

A bogáncslepke (Vanessa cardui) a rovarok (Insecta) osztályának a lepkék (Lepidoptera) rendjébe, ezen belül a tarkalepkefélék (Nymphalidae) családjába tartozó faj.

Előfordulása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Rokonához, az Atalanta-lepkéhez hasonlóan a vándorlepkékhez tartozik. Dél-Amerika kivételével az egész világon megtalálható. Egész Európában honos, de csak a Földközi-tenger térségében tud áttelelni, onnan rajzik minden évben északnak. Az Alpoktól északra fekvő területekről dél felé vonuló őszi példányainak egy része elpusztul; a veszteséget szaporaságával pótolja olyannyira, hogy Európa egyik leggyakoribb lepkefaja.

Megjelenése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A bogáncslepke első szárnya 2,6-3,3 centiméter hosszú. Rajzolata alapján könnyen összetéveszthetjük a kis rókalepkével, de a bogáncslepke halványabb színű, nagyobb termetű, és gyorsabban, csapongóbban repül. További egyértelmű ismertetőjegyei, hogy a hátsó szárny szegélye egyenletesen csipkézett, közepén nincs fogszerű kiugrás, a fonákján pedig 5 kis szemfolt van. Az elülső szárny csúcsánál több fehér folt látszik. A két nem azonos színű.

A hernyó feketésbarna vagy szürkészöld, világos foltokkal és sárgás tüskékkel.

Painted Lady = Bogáncslepke, Vecsés 2009. július

Életmódja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A különböző években eltérő mennyiségben lép fel. Vándorlepke lévén igen jól repül.

Az erdők kivételével előfordul minden olyan élőhelyen, ahol nő csalán és bogáncs. Elsősorban a hegyek és dombok meleg lejtőit, a réteket és az erdőszéleket kedveli, de kóborlása során bárhol felbukkanhat. A hegyvidékeken 2000 méterig felhatol. Szívesen látogatja a virágokat, különösen az aszatot, a bojtorjánt, a csalánt, a martilaput és a bogáncsformákat, de nyáriorgonán, valamint hullott gyümölcsökön is megfigyelhetjük.

Első példányai április végén érkeznek Dél-Európából és Észak-Afrikából. A bevándorolt nemzedéken kívül hazánkban még két nemzedéke fejlődik ki – tőlünk északra általában csak egy. Az első hazai nemzedék július-augusztusban, a második augusztus-szeptemberben repül; kedvező években harmadik nemzedéke is kifejlődhet. Mivel a bevándorlás hosszú ideig húzódik, egyes élőhelyeken gyakran egyszerre láthatók a különböző nemzedékek. Az őszi nemzedék egyedei visszavándorolnak délnek.

A nőstényék bogáncsra, csalánra és más növényekre (főleg ürömre) petéznek. Az első nemzedék hernyói június-júliusban, a másodikéi augusztus-szeptemberben rágnak. Az időszakok itt sem határolhatók el élesen, mivel nagyban függnek a lepkék bevándorlásától.

Bogáncslepke
és hernyója

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Állat és növényhatározó természetjáróknak
  • Nagy európai természetkalauz. Összeáll. és szerk. Roland Gerstmeier. 2. kiadás. [Budapest]: Officina Nova. 1993. 
  • Brian Hargreaves, Michael Chinery: Lepkék. Fürkész könyvek. Gondolat Kiadó, Budapest, 1987. ISSN 0237-4935 ISBN 963 281 896 2 p. 45.