Bodófalva

Bodófalva (szlovákul Bodovice) Turócbalázsfalva településrésze, korábban önálló falu Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Stubnyafürdői járásban, Turócszentmártontól 22 km-re délre. 2001-ben Turócbalázsfalva 162 lakosából 159 szlovák volt.

Története

1266-ban "Sernouicha" alakban még birtokként említik először. 1350-ben "Sarnouicha, Zarnocha, Sarouicha, Zarowycha", 1361-ben "Sernouchameleki", 1372-ben "Sarnoucha" néven szerepel az írott forrásokban. 1420-ban említik először Bodofalua néven. 1504-ben "Bodovicz", 1534-ben "Bodowicze" néven ukkan fel. Nevét Bodó nevű birtokosáról kapta, aki 1299-ben vásárolta meg a területet. A 15. században helyi nemesek birtoka. 1715-ben 10 háztartása volt. 1785-ben 17 házában 111 lakos élt. 1828-ban 16 háza és 87 lakosa volt, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak.

Vályi András szerint "BODÓFALVA. Régi tót falu Túrótz Vármegyében, birtokosa Bodó Uraság, tótúl Bodovitze, hajdan Othmárnak is neveztetett, mivel IV. BÉLA 1258ban Othmár Pálnak ajándékozta, fekszik Mosócztól mintegy fél mértföldnyire. Határja középszerű. "

Fényes Elek szerint "Bodófalva, (Bodovicze), kis tót falu, Thurócz vármegyében, a Csernakov patakja mellett: 35 kath. 55 evangelikus lak. F. u. többen. Ut. p. Rudnó. "

1910-ben 74, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Turóc vármegye Stubnyafürdői járásához tartozott. 1952-ben csatolták Turócbalázsfalvához.

További információk

E-obce.sk

Források

• Régi magyar családnevek szótára, XIV-XVII. század, Kázmér Miklós. Budapest, 1993, Magyar Nyelvtudományi Társaság. [1]
• Fehértói Katalin: Névtani értesítő 6.sz. OSZK HA_1.557 (6 sz.) /1979-től indul évente/
• Csánki Dezső–Fekete Nagy Antal (1913): Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában