Beöthy Zsigmond (költő)

Beöthy Zsigmond
Portréja az Ország-Világ 1884. 12. számában
Élete
Született	1819. február 17. Komárom
Elhunyt	1896. január 29. (76 évesen) Komárom
Sírhely	Komárom
Gyermekei	Beöthy Zsolt
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok)	vers, színmű, szakirodalom
A Wikimédia Commons tartalmaz Beöthy Zsigmond témájú médiaállományokat.

Szlováni Beöthy Zsigmond (Komárom, 1819. február 17. – Komárom, 1896. január 29.) költő, író, bíró, jogtudós.

Családja

Beöthy Gáspár komáromi gabonakereskedő, Komárom vármegye táblabírája és nemes Kováts Katalin (Kováts Ferenc Veszprém vármegyei főmérnök, dégi uradalmi jószágigazgató és Felső-eőri Eőry Julianna leánya) fia, Beöthy László és Beöthy Károly bátyja, Beöthy Zsolt irodalomtörténész apja.

Életpályája

Beöthy Zsigmond sírja Budapesten a Kerepesi temetőben

Középiskoláit szülőhelyén és Pozsonyban, a jogot a pesti egyetemen végezte. Első költeménye a Regélőben jelent meg (1834). A jurátuséveket az 1839-40. évi országgyűlésen, Pozsonyban töltötte, majd visszatért Komáromba, ahol 1841-ben ügyvédi vizsgát tett. 1845-től szolgabíró volt. 1846-ban a dunántúli evangélikus egyházkerület világi főjegyzőjévé, majd az országos közalapítványi bizottság elnökévé választották. 1848–49-ben a közoktatási minisztériumban volt fogalmazó, majd titkár. Az 1850-es években Komáromban ügyvédként működött. 1861-ben ugyanonnan országgyűlési képviselővé választották. 1862-ben Pestre költözött és a birói pályára lépett mint a pesti váltótörvényszék ülnöke. 1864-től királyi táblai, majd 1870-től kúriai bíró lett, végül 1883 és 1888 között táblai tanácselnök.

Munkássága

Nyugalomba vonulása után, 1888-ban a főrendiház tagja lett. 1834-től haláláig sok verse, elbeszélése, politikai cikke jelent meg a különböző lapokban. Írt elbeszéléseket gyermekek számára (Koszorú, Pozsony, 1837). Jogi szakíróként is jelentős volt. Zeneszerzéssel is foglalkozott. Nyomtatásban megjelent „Pesti Hangok Magyar” és „Nemzeti Színházi Magyar” című zeneműve.

Jogtudományi művei

• Elemi magyar közjog című munkája (Pest, 1846) egyike volt az első magyar nyelvű jogtudományi műveknek.
• Az evang. házasságügyi új törvények gyakorlati magyarázata (ugyanott, 1853)
• A magyarországi protestáns egyházra vonatkozó összes országos törvények, tört., közjogi és gyakorlati jegyzetekkel (Budapest, 1876)

Főbb irodalmi művei

Részlet Kóbor Istók c. művének előszavából

• Összes költeményei (Pest, 1851)
• Beszélyei (Pest, 1855, két kötetben)
• Csáb (dráma 4 szakaszban, 1839)
• Jurista és kis leány (vígjáték egy felvonásban, 1839)
• Kóbor Istók (énekes bohózat, 1840)
• Követválasztás (vígjáték három felvonásban, Pápa, 1844)
• Beöthy Zsigmond újabb költeményei (Budapest, 1880)

Díjai, elismerései

• a Vaskorona-rend lovagkeresztje (1871)
• a Lipót-rend kiskeresztje (1884, 50 éves írói jubileuma alkalmából)
• valóságos belső titkos tanácsos (1882)
• a főrendiház tagja (1888)

Források

• Életrajza az 1892-1896-os országgyűlés almanachjában
• Magyar életrajzi lexikon
• Bokor József (szerk.). Beöthy – 6. B. Zsigmond (szlováni), A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X 
• Alkotói adatlapja Moly.hu