Betömött-barlang
Betömött-barlang | |
Hossz | 0 m |
Mélység | 0 m |
Magasság | 0 m |
Függőleges kiterjedés | 0 m |
Tengerszint feletti magasság | körülbelül 165 m |
Ország | Magyarország |
Település | Tihany |
Földrajzi táj | Balaton-felvidék |
Típus | rombarlang |
A Betömött-barlang jelenleg rombarlang. A Tihanyi-félszigeten, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park területén található.
Leírás
Az Aranyház és a Belső-tó közötti forráskúp É-i részén, annak lábánál van. A Belső-tó partjától 300 m-re D-re található. Tengerszint feletti magassága nagyjából 165 m. A Betömött-barlang csak egy járhatatlan, szűk, 45×15 cm-es résen át van kapcsolatban a felszínnel. A rés kotortságából és a csonthulladékból ítélve alighanem rókák lakhelye. Feltárása például a megismerés és morfológia szempontjából lenne fontos. A jelenleg csekély jelentőségű, rombarlangnak tekinthető objektum feltárása mindenképp indokolt.
1983-ban volt először Betömött-barlangnak nevezve a rombarlang az irodalmában. Előfordul irodalmában A Hármas-hegyen lévő lyuk (Eszterhás 1987) és Kőfejtő gejzirürege (Eszterhás 1984) neveken is.
Kutatástörténet
A barlangot 1928-ban, vagy 1929-ben találták meg kőfejtés közben, mint azt Bertalan Károly (1942) írta Verő József bíró és Kántás Gábor gazda elmondása alapján. A lejegyzett adatai szerint állítólag 15 m mély is van és a Belső-tó alá húzódik. A feltárult barlangba leeresztették Pityinger intéző Gabi fiát, majd Szabó Kálmán is járt benne. Bertalan Károly megemlíti még Pekár Miklós kőfejtő nevét, aki bizonyára többet tudna róla: a Hármas-hegyen lévő lyuk, melybe Pityin Gabit leeresztették 4–5 m-re, de nem talált talajt. Odahengergetett sziklákkal eltömték. Halász Árpád 1959-ben leírta az üreget.
Az 1984-ben kiadott Lista a Bakony barlangjairól című összeállításban Betömött-barlang a 4463-as barlangkataszteri területen, a Tihanyi-félszigeten, Tihanyban lévő üreg neve, amelynek másik neve Kőfejtő gejzirürege. A posztvulkánikus üreg be van tömve.
Eszterhás István Magyarország nemkarsztos barlangjainak listája című kéziratában az olvasható, hogy a 4463-as barlangkataszteri területen lévő, tihanyi, ismeretlen méretű Betömött-barlang gejziritben alakult ki és be van tömve. A lista az 1989 végéig ismertté vált 220 nemkarsztos objektumot tartalmazza, amelyek közül 203 a barlang és 17 a mesterséges üreg, valamint az összeállítás szerint Kordos László 1984-es barlanglistájában 119 nemkarsztos barlang van felsorolva.
Az Eszterhás István által írt Magyarország nemkarsztos barlangjainak lajstroma című 1993-as kéziratban meg vannak ismételve az 1989-es információk. A felsorolás az 1993. év végéig ismertté vált 520 nemkarsztos objektumot tartalmazza, amelyek közül 478 a barlang és 42 a mesterséges üreg. A 2001. november 12-én készült Magyarország nemkarsztos barlangjainak irodalomjegyzéke című kézirat barlangnévmutatójában szerepel az üreg neve az üreggel foglalkozó 8 írás megjelölésével.
Irodalom
- Eszterhás István: Jelentés a Tihanyi-félsziget szpeleográfiai terepbejárásáról. In: Zentai Ferenc szerk.: Az Alba Regia Barlangkutató Csoport Évkönyve 1983. Kézirat. 38., 39. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
- Eszterhás István: Jelentés a Tihanyi-félsziget szpeleográfiai terepbejárásáról. In: Zentai Ferenc szerk.: Alba Regia Barlangkutató Csoport. MKBT Beszámoló, 1983. 62. old.
- Eszterhás István: Lista a Bakony barlangjairól. A Bakonyi Természettudományi Múzeum Közleményei, 1984. (3. köt.) 28. old.
- Eszterhás István: A Tihanyi-félsziget barlangkatasztere. A Bakony Természettudományi Kutatásának Eredményei, 18. (1987.) 18., 19., 30., 31., 53., 63., 68., 71. old.
- Eszterhás István: Magyarország nemkarsztos barlangjainak listája. In: Sivó Zsuzsanna – Zentai Ferenc szerk.: Az Alba Regia Barlangkutató Csoport Évkönyve 1989. Kézirat. 152. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
- Eszterhás István: Magyarország nemkarsztos barlangjainak lajstroma. In: Eszterhás István szerk.: Az MKBT Vulkánszpeleológiai Kollektívájának Évkönyve 1993. Kézirat. 48. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
- Szenti Tamás – Eszterhás István: Magyarország nemkarsztos barlangjainak irodalomjegyzéke. Kézirat, 2001. november 12. 82. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
További irodalom
- Bertalan Károly: Feljegyzések. Kézirat, 1942. (A kézirat megtalálható a Magyar Állami Földtani Intézet Adattárban.)
- Eszterhás István: A Bakony barlanglajstroma. Kézirat, 1983. (A kézirat megtalálható a Bakonyi Természettudományi Múzeumban, Zirc.)
- Eszterhás István: A Tihanyi-félsziget barlangkatasztere. Kézirat. Isztimér, 1984. (A kézirat megtalálható a Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat Adattárában és a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.) (Néhány oldallal és fényképpel bővebb, mint az 1987-es nyomtatott változat. A kéziratot csak barlangonként szétdarabolva láttam.)
- Eszterhás István: A Bakony nemkarsztos barlangjainak genotipusai és kataszteri jegyzéke. Kézirat. Budapest, 1986. Szerződéses munka az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatalnak.
- Halász Árpád: A tihanyi gejziritek barlangüregei. Kézirat, 1959. (A kézirat megtalálható Zákonyi Ferenc magánkönyvtárában, Balatonfüreden.)
- Hoffer András: A Tihanyi félsziget vulkáni képződményei. Földtani Közlöny, 1943. (73. köt.) 375–429. old.