Bernard Courtois

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Bernard Courtois (Dijon, 1777. február 8.Párizs, 1838. szeptember 27.) francia gyógyszerész, kémikus a jód felfedezője.

Életpálya[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Gyermekkori szabadidejét apja vegyipari gyárának laboratóriumában töltötte. 1791-től gyógyszerésztanonc. 1799-ben besorozták a francia hadseregbe, ahol gyógyszerészként szolgált. 1801-től Párizsban az École Polytechnique hallgatója, ahol Antoine Françoistól tanult vegyészetet. 1804-ben hazatért, hogy átvegye apja vállalkozásának vezetését. A napóleoni háborúhoz sok puskapor kellett, aminek gyártását hátráltatta a külföldi import blokádja. 1811-ben egy alkalommal túl sok kénsavat adott a salétromgyártás egyik fontos alapanyagához, a tengeri algák hamujához, ennek során lila párát kapott, amely lecsapódva sötét kristályokat alkotott. Az új elem számos vegyületét állította elő, és megvizsgálta tulajdonságait. 1813-ban jelentették be eredményeit, az elem később a jód nevet kapta. Az 1820-as években Courtois a salétromgyártás helyett jódösszetételeket kezdett gyártani, üzletmenete nem vált be.

Szakmai sikerek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • 1831-ben a Dijon Academy 6000 frank mellett Montyon Díj-at kapott a gyógyításban elért eredményességéért. A jódot széles körben alkalmazták a golyva gyógyítására.
  • 1835 elismerték a jód felfedezőjeként,
  • 1913-ban a Dijon Academy falán emlékplakettet helyeztek el,
  • 1914-ben Dijonban utcát neveztek el róla,

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]