Benkő Krisztián
| Benkő Krisztián | |
| Élete | |
| Született | 1979. december 22. Miskolc |
| Elhunyt | 2015. június 22. (35 évesen) Budapest[forrás?] |
| Pályafutása | |
| Jellemző műfaj(ok) | irodalomkritika, irodalomtörténet, műfordítás |
| Első műve | Önkívület (2009) |
| Kiadói | Kalligram, Napkút, General Press |
| Hatottak rá | Földényi F. László, Friedrich Nietzsche, Bret Easton Ellis |
| Benkő Krisztián weboldala | |
Benkő Krisztián (Miskolc, 1979. december 22. – Budapest[forrás?], 2015. június 22.[1]) irodalomtörténész, esztéta, műfordító, projekt/performansz művész.
Életrajz[szerkesztés]
A miskolci Földes Ferenc Gimnáziumban érettségizett, majd 1998-2003 között az Eötvös Loránd Tudományegyetem magyar és összehasonlító irodalomtudomány szakán diplomázott. 2009-ben szerzett doktori (PhD) fokozatot, azután szabadfoglalkozású publicista, műfordító és projekt/performansz művészként tevékenykedett.
2003-2004-ben tíz hónapot az Edinburgh melletti Carberry Tower keresztény közösségben töltött önkéntesként. 2007-ben öt hónapot Sienában és Firenzében tanult Erasmus-ösztöndíj keretében.[2] 2009-2010-ben három hónapig az oroszországi Nyizsnyij Novgorodban dolgozott önkéntesként (EVS) egy fogyatékosokat segítő szervezetnél.[3]
Az internet-generáció aktív tagja volt, 2008-tól a kommunikációjában és művészi projektjeiben fontos szerepet tulajdonított a Facebook adta lehetőségeknek.
Munkássága[szerkesztés]
2001-től rendszeresen publikált folyóiratokban, tanulmánykötetekben. Fontosabb írásaiból két kötet látott napvilágot. Fő kutatási területe a magyar, a német és az angol romantika, illetve a történeti avantgárd (futurizmus és dadaizmus) volt.[4] Jelentős szerepet vállalt kánonból kiszorult szerzők, Thaly Kálmán és Tormay Cécile rehabilitációjában.[5] Filológiai feltárómunkája révén emellett olyan elfeledett művek újraértékelésére vállalkozott, mint Folnesics János Lajos Alvina című regénye vagy Kuthy Lajos Fehér és fekete című drámája.[6] 2011-ben foglalkozott a magyarországi cigánykérdéssel Weöres Sándor Psyché című könyve alapján.[7] 2010-től erősen foglalkoztatta az amerikai kultúripar (popzene, film) és a tömegmanipuláció lehetőségei (lásd a Balkon folyóiratban megjelent Lady Gaga (Zeitgeist) című tanulmányát).[8]
Publikációi[szerkesztés]
Könyvek[szerkesztés]
- Önkívület. Olvasónapló a magyar romantikáról. Pozsony: Kalligram, 2009
- Bábok és automaták. Budapest: Napkút, 2011
Műfordítás[szerkesztés]
- Matthew Lewis: A szerzetes. Budapest: General Press, 2012
- Misima Jukio: Madame de Sade = Uő. Barátom, Hitler és Madame de Sade. Drámák, (szerk.) Jámbor József, Budapest: Napkút, 2014
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Benkő Zoltánné: [...] „Tudatom, hogy Krisztián, életének 35. évében 2015. jun. 22.-én tragikus hirtelenséggel elhunyt” [...]. facebook.com (magyarul) (2015. július 24.) (Hozzáférés: 2015. június 27.) Benkő Krisztián édesanyja, Benkő Zoltánné facebook-oldala.
- ↑ Mobilità Studenti, 2006-2007. dipfilmod-suf.unifi.it (a Dipartimento di Lingue, Letterature e Culture Comparatea - Area Ugrofinnica honlapja) (olaszul) (2011. július 7.) (Hozzáférés: 2015. június 27.) (html) arch
- ↑ Our EVS Volunteers. dobrovolets.ru (a Sfera International Volunteer Programs honlapja) (angolul) (Hozzáférés: 2015. június 27.) (php) arch
- ↑ Kassai Zsigmond: Helyi színek és globális popkultúra. Magyar Hírlap Online, (2011. szeptember 19.) arch Hozzáférés: 2015. június 27. Kerekasztal-beszélgetés Kollár Árpád költővel és Benkő Krisztián irodalomtörténésszel
- ↑ Benkő Krisztián: Propaganda, dokumentarizmus, esztétikum (Tormay Cécile: Bujdosó könyv). Életünk, (2012. április) 56–63. o. Hozzáférés: 2015. június 27. (pdf)
- ↑ Benkő Krisztián: A különbözés diskurzusa (Folnesics János Lajos Alvinája és a „Nyőstényítés”). Alföld, 1. sz. (2009) 59–72. o. A cikk említése a matarka.hu, illetve az odrportal.hu weboldalon (hozzáférés: 2015. június 27.)
- ↑ Benkő Krisztián: Képeslapok (Lónyay Erzsébet Psyché levelei). A Vörös Postakocsi Online, őszi. sz. (2011) ISSN 1789-4697 Hozzáférés: 2015. június 27.
- ↑ Benkő Krisztián: Lady Gaga (Zeitgeist). Balkon, 7–8. sz. (2012) 18–21. o. Hozzáférés: 2015. június 27.
További információk[szerkesztés]
- Elhunyt Benkő Krisztián. litera.hu (magyarul) (2015. június 25.) (Hozzáférés: 2015. június 27.)
- Elhunyt Benkő Krisztián. origo.hu (magyarul) (2015. június 26.) (Hozzáférés: 2015. június 27.) (html) arch
- Hivatalos weboldal
- Életrajza az ELTE oldalán
- Életrajza a Litera.hu-n
