Bengáli írás

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A bengáli írás (bengáliul বাংলা লিপি / Baṅla lipi) egy, a Bráhmi íráscsaládba tartozó szótagírás, melyet több nyelv is használ, például a bengáli nyelv, az asszámi nyelv, a manipuri nyelv és a szilheti nyelvek. Hasonlít a dévanágari írásra, de attól eltérően kevésbé négyszögletes, kanyargósabb. A modern írás 1778-ban körvonalazódott, amikor Charles Wilkins megalkotta az első nyomdai alakokat. Néhány kisebb eltérés található az asszámi és a bengáli formák között, pl.: ra (bengáli র; asszámi ৰ) és va (a bengáliban nincs meg; asszámi ৱ).

Eredetileg nem volt közvetlen kapcsolatban egyetlen nyelvvel sem, de néhány kelet indiai nyelv használta. Ezek közül csak az asszámi és a bengálinak maradt meg hivatalos írásának. Egy időben ezt az írást használták a szanszkrit nyelv lejegyzésére is (például a 1516. században Srimanta Sankardeva). Meglehetősen gazdag irodalommal rendelkezik.

A mássalhangzóformák száma meglehetősen nagy, közel 500 karakter és ligatúra található a teljes karakterkészletben. Bangladesben a Bangla Akadémia standardizálta az írást, de az indiai Nyugat-Bengál területén számos archaikus formáját használják még napjainkban is, így jó néhány konkurens alakot találhatunk itt ugyanahhoz a hanghoz. 2001-ben a standardizált változatot választották az Unicode karakterkészlet alapjául. Így – valószínűleg – az írás további fejlődésében kettéválik a modern (standardizált) és a tradicionális változat fejlődése.

Bengáli karakterek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Magánhangzók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az írás 11 magánhangzójelet tartalmaz, mellyel 7 hangot jelölnek. Mint látható, van olyan hang, amellyet több jellel jelölnek. Ezek még abból az időből őrződtek meg, amikor az írást a szanszkrit lejegyzésére is használták, ezért meg kellett különböztetni az [a], [i], [u] hangok rövid és hosszú változatát. Ezek megkülönböztetése nincs meg sem az irodalmi bengáliban, sem az asszámiban, ezért ezek páronként ugyanúgy ejtendőek.

Az írás egyik jellegzetessége – hasonlóan más indiai írásokhoz –, hogy a mássalhangzót jelölő szimbólumok kiejtése automatikusan magában hordozza az [ɔ] magánhangzót is (ক – [kɔ]), más magánhangzó esetén kell csak a magánhangzójeleket használni (কে – [kæ]). Tehát a magánhangzójeleket csak akkor használjuk önállóan, ha szótagkezdő helyzetben vannak.

Magánhangzók
Betű A betű neve A betű ক [kɔ]-val
kombinálva
A kapcsolat neve Átírás IPA
śaro a (nincs) ka [kɔ]
śaro ā কা akar [ka]
ṛhaśśo i কি ṛhośśikar ki [ki]
dirgho ī কী dirghikar [ki]
ṛhaśśo u কু ṛhośśukar ku [ku]
dirgho ū কূ dirghukar [ku]
কৃ r̥kar kr̥ [kri]
e কে ekar ke [kæ]
ai কৈ aikar kai [koj]
o কো okar ko [ko]
au কৌ aukar kau [kow]

Hangmódosítók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hangmódosító jelek
Jel ক [kɔ]-val Név Funkció Átírás IPA
ক্ hasanta Jelzi, hogy nem ejtjük utána az automatikus [ɔ] hangot k [k]
কৎ khanḍo ta Záró hehezet nélküli ত [t̪] kat [kɔt̪]
কং anunāsika Záró veláris orrhang kaṅ[1] [kɔŋ]
কঃ bisarga Záró zöngétlen hangszalagzárhang kah [kɔh]
কঁ candrabindu Magánhangzó nazalizáció [2] [kɔ̃]

Mássalhangzók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A mássalhangzók nevei általában az alaphang és a hozzáadott a magánhangzóból állnak. Mivel ezt az ún. „bennfoglalt”a hangot az írás nem jelöli, így a mássalhangzó-jelek egyben a betű nevét is jelölik. Van néhány olyan hang, amelyhez több mássalhangzó-jel kapcsolható, ezeknél a betűk nevében megjelenik a megkülönböztetés (például n, s stb. – lásd a táblázatot.) Ez a helyzet szintén a szanszkrit írására vezethető vissza, ahol megkülönböztetünk például a fenti hangokból többfajtát, viszont a mai modern bengáliban ezek a hangok már egybeolvadtak, ugyanúgy ejtődnek, de a helyesírás megőrizte a különböző alakokat. Mivel az ঙ [ŋ] nem állhat szó elején, ezért lett ennek a neve উঙ [uŋa], egyes nyelvjárásokban [uma].

Mássalhangzók
Betű Betűnév Átírás IPA
ka k k
kha kh kh
ga g g
gha gh gɦ
unga / uma ŋ
ca c
cha ch h
borgio ja
(burgijja)
j
jha jh ɦ
ñio ñ n
ṭa ʈ
ṭha ṭh ʈh
ḍa ɖ
ḍha ḍh ɖɦ
murdhonno ṇa
(moddhenna)
n
ta t
tha th h
da d
dha dh ɦ
donto na
(dontenna)
n n
pa p p
pha ph ph
ba b b
bha bh bɦ
ma m m
antostho ya
(ontosteya)
j
[3] baẏ śunno ra r ɾ
[4] baẏ śunno ra r ɾ
la l l
[5] va v v
talobbo śa
(talebośśa)
ś ʃ/s
murdhonno ṣa ʃ
donto sa
(dontessa)
s ʃ/s
ha h h
ড় ḍaẏ śunno ṛa ɽ
ঢ় ḍaẏ śunno ṛha ṛh ɽ
য় antostho ẏa
(ontosteẏa)
e/ə
জ় za z z
ব় wa w w
ক় uqa q k
খ় uxa x k
গ় uġa ġ g
ফ় fa f f

Megjegyzés: az utolsó négy betű csak idegen eredetű (főként arab, perzsa eredetű) szavak írására használatos!

Ligatúrák[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az írás a fentieken kívül még tartalmaz közel 400 ligatúrát, melyet kisebb-nagyobb mértékben a hivatalos életben is használnak.

Ezek a ligatúrák általában egy teljes értékű betű és egy másik teljes értékű betű egy részéből áll össze. Ilyenkor a teljes értékű betűhöz kapcsoljuk a magánhangzót (vagy tartja meg a hangját), a kapcsolódó "fél" pedig elveszti a magánhangzóértékét.

Számok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Számok
Arab számok 0 1 2 3 4 5 6 7 8 9
Bengáli számok
Név saját írásával শুন্য এক দুই তিন চার পাঁচ ছয় সাত আট নয়
Bengáli nevek śunno ek dui tin cār pañc chaẏ sāt āṭ naẏ
Asszámi nevek xuinno ek dui tini sari pas say xat ath na

Bengáli az Unicode-ban[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A bengáli kódjai az Unicode rendszerben a következő: U+0980 … U+09FF.

    0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 A B C D E F
980  
990  
9A0  
9B0   ি
9C0  
9D0   ড় ঢ় য়
9E0  
9F0   ৿

Megjegyzések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Anunāsika a környezetétől függően változó orrhang, átírása is ennek megfelelő: ñc, ch, j, jh, ñ előtt; ṭ, ṭh, ḍ, ḍh, ṇ előtt; nt, th, d, dh, n előtt; mp, ph, b, bh, m előtt; k, kh, g, gh, ṅ előtt és az előbbiekben fel nem sorolt esetekben.
  2. Candrabindu magánhangzó-orrhangúsodást jelöl, melyet az átírásban a betű fölé tett tildével jelzünk. Ai, au esetében a második betűre kerül a tilde.
  3. Csak a bengáliban és a manipuriban használatos
  4. Csak az asszámiban használatos
  5. Csak az asszámiban és a manipuriban használatos

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]