Bráhmi eredetű írásrendszerek

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A „Ka” írásjel fejlődése különböző bráhmi alapú írásokban

A bráhmi eredetű írásrendszerek összefoglaló elnevezése több mint negyven ma használatos indiai írásnak,[1] és nagy valószínűséggel innen ered a khmer, és a tibeti írás, de számos kelet és délkelet-ázsiai írás, mint a burmai, thai, illetve a japán írás egyik fajtája is.[2] Eredetére vonatkozóan elméletek születtek a föníciai, vagy arámi ábécé-vel való kapcsolatára, ám az bizonyos, hogy első változata Indiában valószínűleg i. e. 500 körül jelenhetett meg a vele párhuzamosan fejlődő Kharosthi írással együtt, amely utóbbi azonban eltűnt i. e. 300 körül. Más feltételezések szerint az írás az indus-völgyi civilizációban született és már Harappában is használatos volt. Az ismert legkorábbi feliratok a Maurja dinasztia – melynek uralkodási területe felöleli az indiai szubkontinens szinte valamennyi területét – harmadik uralkodójához, Asókához (i. e. 270-232) köthetők. Általánosságban elmondható, hogy a bráhmi írásból származtatott mai írásrendszerek két nagy csoportra, azaz északi és a déli csoportra oszthatók, függetlenül attól, hogy a beszélt nyelv árja vagy dravida eredetű. Ez a felosztás is elég esetleges, mivel az egymáshoz közeli területek írásrendszerei is erősen hatottak egymásra. Az északi csoportba tartoznak az ősi írások, mint a gupta, nagári és szarada, valamint azok modern származékai, mint például a dévanágari írás, bengáli, gurmuki írás és orija írás. A déli csoportba a régi nyelvek közül a grantha, kadamba és kalinga, valamint ezek modern megfelelői, a tamil, malajálam, kannada, telugu és szinhála tartozik.[2] Ez utóbbi öt dravida nyelvnek van önálló írása és történetileg is jelentős írásbelisége.

Általános jellemzők[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az írásrendszer ősét a bráhmit egy rendkívül letisztult, egyszerű jelkészlet jellemzi. Eredetileg a szanszkrit és prákrit vallási szövegek lejegyzésére szolgált. Főbb jellemzőit a származtatott írások csaknem mind átvették:

  • Az írás balról jobbra halad.
  • Alfabetikus írás, úgynevezett szótagábécé, (abugida típusú, amennyiben egy szótag egy mássalhangzóból és egy magánhangzóból áll), azaz minden mássalhangzó hordoz egy alapértelmezett („inherens”) magánhangzót, általában /a/ de a bengáli, orija, és asszámi nyelvekben rövid /o/. Az inherens magánhangzótól az eltérést mellékjelekkel (diakritikus jelek) jelzik, illetve szó elején, vagy magánhangzó után önálló alakjukkal jelölik. Amennyiben a mássalhangzót nem követi magánhangzó, szintén jelzik (viráma). A mássalhangzót követő nazális mássalhangzó és a magánhanzót követő néma hangzó jelölésére külön jel szolgál (anusvára, illetve a visarga).


A bengáli írás példája a „ko” szótag magánhangzójának módosulására. A jelölt szótag balról jobbra: ko, ka, ki, kí, ku, kú, kri, ké, koi, kó, kou
  • Néhány hangértékhez többféle írásjegy is tartozhat.
  • Gyakori a mássalhangzók összekapcsolása amennyiben két, vagy több mássalhangzó követi egymást, így változatos ligatúrák alakulnak ki
  • Nem különböztetnek meg kis és nagybetűt
  • Az írásjelek csoportosítása kiejtésük szerint történik, a következő felosztás szerint:
    • Magánhangzók
    • Mássalhangzók
      • Veláris (kemény ínyhang)
      • Palatális (kemény, az íny tájékán képzett mássalhangzó)
      • Retroflex (a kemény íny tájékán visszahajló nyelvheggyel képzett mássalhangzó)
      • Dentális (foghang)
      • Bilabiális (két ajakkal képzett mássalhangzó)
      • Approximáns (pergetett mássalhangzó,oldalréshang)
      • Szibiláns (sziszegő hangzók)
    • Gutturális (torokhangok) és ezek kombinációi.

Összehasonlítás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A főbb indiai írások átírásának összehasonlítását az alábbi táblázat szemlélteti az ISO 15919 szerint. A kiejtést a nemzetközi fonetikai ábécé (IPA) alapján jelöltük, és a szanszkrit kiejtést szerint ahol lehetséges, de más nyelven is, amennyiben szükséges. Ezek a listák nem teljeskörűek, néhány írásjel ezekben nem szerepel. A kiejtés néhol pontatlan, vagy eltér a szabványoktól, részben azért, mert bár származásilag megfelelnek az adott írásjelnek, azonban ugyanabban az oszlopban hangzás szempontjából nem feltétlenül azonosak.

A dravida és ind nyelvek különbözősége régebben a fonémarendszerükben is megnyilvánult. A dravidára egyébként jellemző (magánhangzók között az e – é, o – ó hangzáspárok markáns megkülönböztetését, az r – l magánhangzók[3], illetve a hehezetes mássalhangzók hiányát, a kakuminális és retroflex zárthangok és a /zs/ mássalhangzó meglétét) hangrendszert napjainkra kiszorította a szanszkrit fonémarendszer és annak írásmódja. A tamil írás esetében például a hiányzó, és fokozatosan gyökeret vert "idegen" hangok jelölésére az ősi írás mellé új írásjeleket vettek át a grantha írásból. (A tamil, átírási szempontból abban is eltér a ind és a többi dravida nyelvtől, hogy az írás nem feltétlenül adja vissza a kiejtést, azaz nem feleltethető meg minden esetben az írott és a beszélt nyelv. A telugu nyelvnél is előfordulnak ilyen eltérések, főleg a /cs/, /dzs/ írásában, azonban ezek kötött nyelvtani szabályokkal kikövetkeztethetők.) [4]

Mássalhangzók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

ISO k kh g gh c ch j jh ñ ṭh ḍh t th d dh n
IPA k ɡ ɡʱ ŋ c ɟ ɟʱ ɲ ʈ ʈʰ ɖ ɖʱ ɳ t̪ʰ d̪ʱ n
Orija  
Nagári  
Dévanágari
Gudzsaráti  
Gurmuki  
Tibeti          
Bráhmi Brah k.png Brah kh.png Brah g.png Brah gh.png Brah ng.png Brah c.png Brah ch.png Brah j.png Brah jh.png Brah ny.png Brah t1.png Brah th1.png Brah d1.png Brah dh1.png Brah n1.png Brah t.png Brah th.png Brah d.png Brah dh.png Brah n.png  
Telugu  
Kannada  
Szinhála ​ඣ​  
Malajálam PNG Image
Tamil                      
Khmer  
thai  
ISO p ph b bh m y r l v ś s h
IPA p b m j r ɾ l ɭ ɻ ʋ ʃ ʂ s ɦ
Orija    
Nagári র/ৰ      
Dévanágari
Gudzsaráti    
Gurmuki   ਲ਼   ਸ਼  
Tibeti        
Bráhmi Brah p.png Brah ph.png Brah b.png Brah bh.png Brah m.png Brah y.png Brah r.png   Brah l.png Brah l1.png   Brah v.png Brah sh.png Brah s1.png Brah s.png Brah h.png
Telugu  
Kannada
Szinhála    
Malajálam
Tamil      
Khmer    
Thai    

Magánhangzók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az egyes magánhangzók első oszlopában az önálló forma szerepel, a másodikban a „Ka” mássalhangzóhoz kapcsolt alak, vagy a diakritikus megfelelője

ISO a ā æ ǣ i ī u ū e ē
IPA ə ɑː æ æː i u e
Orija କା         କି କୀ କୁ କୂ     କେ
Nagari কা অ্যা ক্যা     িক কী কু কূ     েক
Dévanágari का अॅ कॅ कॉ कि की कु कू कॆ के
Gudzsaráti કા         કિ કી કુ કૂ     કે
Gurmuki ਕਾ         ਕਿ ਕੀ ਕੁ ਕੂ     ਕੇ
Tibeti ཨཱ ཀཱ         ཨི ཀི ཨཱི ཀཱི ཨུ ཀུ ཨཱུ ཀཱུ     ཨེ ཀེ
Bráhmi Brah a.png   Brah aa.png           Brah i.png   Brah ii.png   Brah u.png   Brah uu.png       Brah e.png  
Telugu కా         కి కీ కు కూ కె కే
Kannada ಕಾ         ಕಿ ಕೀ ಕು ಕೂ ಕೆ ಕೇ
Szinhála කා කැ කෑ කි කී කු කූ කෙ කේ
Malajálam കാ         കി കീ കു കൂ കെ കേ
Tamil கா         கி கீ கு கூ கெ கே
Khmer កា         កិ កី កុ កូ     កេ
Thai อะ อา กา         อิ กิ อี กี อุ กุ อู กู     เก


ISO ai o ō au r̥̄ l̥̄
IPA əi o əu r̩ː l̩ː
Orija କୈ     କୋ କୌ କୃ କୄ କୢ କୣ
Nagari ৈক     েকা েকৗ কৃ কৄ কৢ কৣ
Dévanágari कै कॊ को कौ कृ कॄ कॢ कॣ
Gudzsaráti કૈ     કો કૌ કૃ કૄ કૢ કૣ
Gurmuki ਕੈ     ਕੋ ਕੌ                
Tibeti ཨཻ ཀཻ     ཨོ ཀོ ཨཽ ཀཽ རྀ ཀྲྀ རཱྀ ཀཷ ལྀ ཀླྀ ལཱྀ ཀླཱྀ
Bráhmi Brah ai.png       Brah o.png                      
Telugu కై కొ కో కౌ కృ కౄ కౢ కౣ
Kannada ಕೈ ಕೊ ಕೋ ಕೌ ಕೃ ಕೄ ಕೢ ಕೣ
Szinhála කෛ කො කෝ කෞ කෘ කෲ කෟ කෳ
Malajálam കൈ കൊ കോ കൗ കൃ കൄ കൢ കൣ
Tamil கை கொ கோ கௌ                
Khmer កៃ     កោ កៅ ក្ឫ ក្ឬ ក្ឭ ក្ឮ
Thai อาย กาย     โอ โก อาว กาว อฤ กฤ อฤๅ กฤๅ อฦ กฦ อฦๅ กฦๅ

Számok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  0 1 2 3 4 5 6 7 8 9
Orija
Nagári
Dévanagári
Gudzsaráti
Gurmuki
Tibeti
Bráhmi
Telugu
Kannada
Malajálam
Tamil[5]
Khmer
Thai

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Brahmic family of scripts című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

  1. Brāhmī Alphabet. Omniglot - Writing systems. (Hozzáférés: 2011. március 22.)
  2. ^ a b Lawrence Lo: Brahmi. ancientscript.com. (Hozzáférés: 2011. március 22.)
  3. Ezek hangtanilag magánhanzóként viselkednek
  4. Ligeti Lajos (szerk.) Keleti nevek magyar helyesírása, i. m. 318. old.
  5. A modern számírás arab és római számjegyekkel történik
  • Major István: VI. Dél-Ázsia nyelvei. In Ligeti Lajos (szerk.): Keleti nevek magyar helyesírása. Budapest: Akadémiai. 1981 ISBN 963052080X  
  • Languages and Scripts of India. cs.colostate.edu. (Hozzáférés: 2011. március 22.)
  • Fodor István (szerk): A világ nyelvei. Budapest: Akadémia. 1999 ISBN 9630575973  
  • Brāhmī Alphabet. Omniglot - Writing systems. (Hozzáférés: 2011. március 22.)

További szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]