Ugrás a tartalomhoz

Benczúr János

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Benczur János szócikkből átirányítva)
Benczúr János
Született1817. május 29.[1]
Losonc
Elhunyt1852. július 12. (35 évesen)[1]
Rimabrézó
Állampolgárságamagyar
Foglalkozásajogász
A Wikimédia Commons tartalmaz Benczúr János témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Benczúr János (Losonc, 1817. május 29.Rimabrézó, 1852. július 12.) járásbíró, ügyvéd.

Élete

[szerkesztés]

Atyja Benczur Sámuel evangélikus lelkész volt, aki 1827-ben Nyíregyházára költözvén, fiát is itt taníttatta; a gimnázium felsőbb osztályait az eperjesi kollégiumban hallgatta, a jogot Pesten végezte s 1842-ben ügyvédnek esküdött fel, 1848-ban Nyíregyháza aljegyzője volt, mely hivataláról a szabadságharc után lemondott és egy ideig bujdosott, azután ügyvédkedett; később császári és királyi járásbíró lett.

Munkái

[szerkesztés]
Benczúr Miklós, Benczúr János és Benczúr Zsuzsanna emléktáblája Nyíregyházán
  • Alkotmányozás vagy vélemény a megyei s sz. kir. városi kérdések iránt. Pest. 1843.
  • Cecil. Regény, Hahn-Hahn Ida grófnő után ford. németből. Uo. 1844. Két rész. (Uj Külföldi Regénytár IV. V.)
  • Európai titkok egy mediatizalttól. Uo.… (Ford.)
  • Magyarországi hitbizományok czélszerű átváltoztatásáról. Uo. 1847. (A magyarországi hitbizományok átalakításáról. Az Akadémia által 1846-ban a Dercsényi János-féle jutalmakkal koszorúzott pályamunkák II.)
  • Ügyvédi viszonyok. Pest, 1847. (A m. Akadémia dicséretében részesült.)
  • A szabadság és társadalmi rend elméletei. Uo. 1848.

Az irodalommal már 1836-ban foglalkozott, midőn az eperjesi magyar társaságnak tagja volt; azután Pesten a Jelenkor mellett sokáig működött, különösen tanulmányozása tárgyává tette a közjogi viszonyokat. Dolgozatai Széchenyi István gróf figyelmét is felköltötték; írt még az Athenaeumba (1840), Regélőbe (1841) és Társalkodóba (1842).

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. a b http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC00523/01489.htm, Benczúr János, 2017. október 9.

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]
  • Ferenczy JakabDanielik József: Magyar írók. Életrajzgyűjtemény I–II. Pest: Szent István Társulat. 1856–1858.   (elektronikus elérhetőség)
  • Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János.
  • Das geistige Ungarn. Biographisches Lexikon. Hrsg. Oscar von Krücken, Imre Parlagi. Wien-Leipzig, W. Braumüller, 1918.
  • Magyar életrajzi lexikon I-II. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1967-1969.
  • Malý Slovenský Biografický Slovník. Hlavný redaktor Vladimír Mináč. Martin, Matica slovenská, 1982.
  • A Pallas nagy lexikona, az összes ismeretek enciklopédiája. 1-16 k. (17-18. pótk. Szerk. Bokor József). Bp., Pallas-Révai, 1893-1904.
  • Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub.
  • Új magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Péter László. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994.
  • Jog Jogportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap