Begöngyöltszélű cölöpgomba

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Begöngyöltszélű cölöpgomba
Rendszertani besorolás
Ország: Gombák (Fungi)
Törzs: Bazídiumos gombák (Basidiomycota)
Osztály: Osztatlan bazídiumú gombák (Homobasidiomycetes)
Rend: Tinórugomba-alkatúak (Boletales)
Család: Cölöpgombafélék (Paxillaceae)
Nemzetség: Paxillus
Faj: P. involutus
Tudományos név
Paxillus involutus
(Batsch ex Fr.) Fr.
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Begöngyöltszélű cölöpgomba témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Begöngyöltszélű cölöpgomba témájú médiaállományokat és Begöngyöltszélű cölöpgomba témájú kategóriát.

Begöngyöltszélű cölöpgomba
mikológiai jellemzői
Étkezési érték:
mérgező
Életmód
Tráma
Spórapor

szaprotróf

lemezes

fehér
Kalap
Lemezek
Tönk

domború

vagy lapos

tönkhöz nőttek

csupasz

A begöngyöltszélű cölöpgomba (Paxillus involutus) az osztatlan bazídiumú gombák (Homobasidiomycetes) osztályán belül a tinórugomba-alkatúak (Boletales) rendjébe és a cölöpgombafélék (Paxillaceae) családjába tartozó faj. Van ahol ehető gombaként fogyasztják, de Európa legtöbb országában halálos mérgezéseket is tulajdonítanak neki.

Megjelenése[szerkesztés]

Idős példány

Közepes termetű gomba, egyesével vagy csoportosan terem patakparton, lomberdőkben, ritkán fenyőerdőkben is, nyáron és ősszel.

Kalapja barnás, kisebb-nagyobb foltokkal, kezdetben domború, majd lapos lesz, széle begöngyölt. Nedves időben síkos, Jellemző átmérője 5–12 cm. Lemezei sárgák, esetleg barnás árnyalatúak, nyomásra vörösbarnára színeződnek, sűrűn állók. Tönkje rövid, kemény, színe világosabb a kalapénál. Jellemző magassága 4–6 cm.

A gomba szaga a friss gyümölcsre emlékeztet, nyersen megkóstolva íze savanyú.

Összetéveszthetősége[szerkesztés]

Néhány tejelőgombával téveszthető össze, ezektől eltérően azonban nincs tejnedve.

Mérgezése[szerkesztés]

Sokáig fogyaszthatónak tartották Közép- és Kelet-Európában (a Szovjetunió volt tagállamaiban, valamint Finnországban sütve–főzve egyaránt fogyasztják), de Julius Schäffer német gombász 1944-es halála kapcsán kiderült, hogy veszélyesen mérgező. Nyers fogyasztása esetén bélrendszeri problémákat okoz, de később felismerték hogy gyakori esetben okoz autoimmun hemolízist még azoknál is, akik évek óta fogyasztják azt egyéb káros hatás nélkül. A gombában levő antigén ráveszi az immunrendszert a vörösvérsejtek megtámadására. A komoly és gyakran végzetes komplikációk között akut vese sérülés, sokk, akut légzőszervi bénulás és disszeminált intravaszkuláris koaguláció.

Források[szerkesztés]

  • Veress Magda: Gombáskönyv, Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1982
  • Dr. Balló Béla: Ismerjük meg gombáinkat, Hargita Megyei Közegézségügyi Igazgatóság, Csíkszereda

További információk[szerkesztés]