Begöngyöltszélű cölöpgomba

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Begöngyöltszélű cölöpgomba
Paxillus involutus 2.JPG
Rendszertani besorolás
Ország: Gombák (Fungi)
Törzs: Bazídiumos gombák (Basidiomycota)
Osztály: Osztatlan bazídiumú gombák (Homobasidiomycetes)
Rend: Tinórugomba-alkatúak (Boletales)
Család: Cölöpgombafélék (Paxillaceae)
Nemzetség: Paxillus
Faj: P. involutus
Tudományos név
Paxillus involutus
(Batsch ex Fr.) Fr.
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Begöngyöltszélű cölöpgomba témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Begöngyöltszélű cölöpgomba témájú médiaállományokat.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Begöngyöltszélű cölöpgomba témájú kategóriát.

Begöngyöltszélű cölöpgomba
mikológiai jellemzői
Étkezési érték:
mérgező
Tox Poisonous icon.svg
Életmód
Tráma
Spórapor
Saprotrophic ecology icon.png
szaprotróf
Gills icon.png
lemezes
White spore print icon.png
fehér
Kalap
Lemezek
Tönk
Convex cap icon.svg
domború
Flat cap icon.svg
vagy lapos
Adnate gills icon2.svg
tönkhöz nőttek
Bare stipe icon.svg
csupasz

A begöngyöltszélű cölöpgomba az osztatlan bazídiumú gombák (Homobasidiomycetes) osztályán belül a tinórugomba-alkatúak (Boletales) rendjébe és a cölöpgombafélék (Paxillaceae) családjába tartozó faj. Van ahol ehető gombaként fogyasztják, de Európa legtöbb országában halálos mérgezéseket is tulajdonítanak neki.

Megjelenése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Idős példány

Közepes termetű gomba, egyesével vagy csoportosan terem patakparton, lomberdőkben, ritkán fenyőerdőkben is, nyáron és ősszel.

Kalapja barnás, kisebb-nagyobb foltokkal, kezdetben domború, majd lapos lesz, széle begöngyölt. Nedves időben síkos, Jellemző átmérője 5–12 cm. Lemezei sárgák, esetleg barnás árnyalatúak, nyomásra vörösbarnára színeződnek, súrún állók. Tönkje rövid, kemény, színe világosabb a kalapénál. Jellemző magassága 4–6 cm.

A gomba szaga a friss gyümölcsre emlékeztet, nyersen megkóstolva íze savanyú.

Összetéveszthetősége[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Néhány tejelőgombával téveszthető össze, ezektől eltérően azonban nincs tejnedve.

Mérgezése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Egyes országokban, a Szovjetunió volt tagállamaiban, valamint Finnországban sütve - főzve egyaránt fogyasztják, máshol, pl. Németországban halálos mérgezéseket is tulajdonítanak neki. Először fogyasztva még nem biztos, hogy bajt okoz, de második alkalommal már allergiás sokkot idézhet elő, ami akár halálhoz is vezethet.

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Veress Magda: Gombáskönyv, Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1982.
  • Dr. Balló Béla: Ismerjük meg gombáinkat, Hargita Megyei Közegézségügyi Igazgatóság, Csíkszereda

Külső hivatkozás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]