Batthyány Gusztáv
| gróf Batthyány Gusztáv | |
 | |
| Született | 1803. december 8. Pozsony |
| Elhunyt | 1883. április 25. (79 évesen) Bécs |
| Állampolgársága | osztrák |
| Nemzetisége | magyar |
| Gyermekei | két gyermek: Batthyány-Strattmann Ödön |
| Foglalkozása |
|
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Herceg németújvári Batthyány-Strattmann Gusztáv Tódor Antal (Pozsony, 1803. december 8. – Bécs, 1883. április 25.) Güssig örökös ura, Vas vármegye örökös főispánja, az 5. Batthyány-Strattmann herceg, a Szemere-kormány külügyminiszterének Batthyány Kázmérnak a bátyja, és az első felelős magyar kormány vezetőjének, Batthyány Lajosnak igen távoli unokatestvére volt.[1][2]
Életpályája
Az ősrégi gróf németújvári Batthyány család sarja. Apja, gróf németújvári Batthyány Antal József (1762–1828), anyja, gróf Cecilie Rogendorf (1775–1814) volt. Az apai nagyszülei gróf németújvári Batthyány Tódor (1729-1812) tanácsos és gróf galántai Esterházy Philippine (1734–1811) voltak. Fiatalkorában az osztrák hadseregben szolgált. 1838-ban a megörökölt rohonci 30 000 kötetes könyvtárat – benne a Rohonci kódexszel – Kázmér öccsével együtt a Magyar Tudományos Akadémiának ajándékozta, magyarországi birtokainak a kezelését pedig Kázmérra bízta. Ő maga Angliába költözött, ahol főúri (ekkor még grófi) címét az angol parlament még ugyanebben az évben honosította.
1840-ben Batthyány Kázmér a bátyja, Gusztáv birtokain, az ő beleegyezésével kötötte meg az első önkéntes örökváltság-szerződéseket (a jobbágy földesúri szolgáltatásainak örökváltsága, továbbá a jobbágyok öröklési joga), elsőként a borostyánkői uradalomhoz tartozó Felsőlövő (Oberschützen) község lakóival 1840. december 12-én. Az 1848-49-es szabadságharc idején azonban visszatért Magyarországra, és honvédtisztként harcolt. Fogságba esett és büntetésként közlegénynek besorozták a császári hadseregbe. Befolyásos ismerősei révén azonban hamarosan sikerült Angliába távoznia, ahol a továbbiakban telivérek tenyésztésével foglalkozott. Tagja lett az epsomi Derbyt irányító Jockey Klubnak. 1870-ben örökölte a hercegi címet és a Strattmann nevet. 1875-ben a herceg Galopin nevű lova nyerte a Derbyt.
Házasság és leszármazottjai
1828. december 14-én feleségül vette báró Wilhelmine von Ahrenfeldet (1791-1840), aki két fiúgyermekkel ajándékozta meg őt:
- herceg Batthyány Ödön (1826–1914), a 6. Batthyány-Strattmann herceg, vitorlásbajnok, valódi belső titkos tanácsos, császári és királyi kamarás. Első felesége, Henrietta Gumpel (1818–1892);[3] második neje, Amalie Holzmann (1875–1956)
- gróf Batthyány Gusztáv (1828-1906)
Mivel se Ödönnek, se Gusztávnak nem született gyermeke, a Batthyány-Strattmann hercegi cím, Ödön halála után távoli rokonukra, gróf Batthyány Lászlóra, a „szegények orvosá”-ra szállt át.
Fordítás
Ez a szócikk részben vagy egészben a Gusztáv Batthyány című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Források
- A Battyhyány család története. Fókusz Vajdasági Ismeretterjesztő és Tudomány Népszerűsítő Portál. [1]. Hozzáférés: 2014.08.31.
- Ódor Imre: A tékozló másodhegedűs" Batthyányi Kázmér gróf pályaképéhez. Levéltári Szemle. 2007/4. szám [2] Hozzáférés: 2014.08.31.