Barstaszár

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Rakás (vitalap | szerkesztései) 2019. július 7., 07:24-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (Bars vármegye települései kategória hozzáadva (a HotCattel))

Barstaszár, (szlovákul Tesáre nad Žitavou) Taszármalonya településrésze, korábban önálló falu Szlovákiában, a Nyitrai kerület Aranyosmaróti járásában.

Fekvése

Aranyosmaróttól 5 km-re délnyugatra a Zsitva jobb partján fekszik, Taszármalonya északi részét képezi.

Története

A települést 1075-ben "Tazzar" alakban a garamszentbenedeki apátság birtokai között említik először. Taszár egykor besenyők faluja volt, melyet I. Géza király adott 20 ekényi földdel szántásra, valamint nagy erdővel, rétekkel, legelőkkel és 10 háznép áccsal a garamszentbenedeki apátságnak. Részben Bars várának uradalmához tartozott.

1209-ben "Tessar", 1275-ben "Thescer" néven szerepel az írott forrásokban.

Neve a szláv "tesár"= ács főnévből származik, ami arra utal, hogy eredeti lakói uradalmi ácsok voltak.

1534-ben malma és 17 portája volt. 1565-ben az esztergomi káptalan birtoka. 1601-ben malma és 41 háza volt. 1715-ben 30 adózó háztartás volt a településen. 1828-ban 94 házában 621 lakos élt, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak.

A trianoni békeszerződésig Bars vármegye Aranyosmaróti járásához tartozott.

Népessége

1910-ben 916, többségben szlovák lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel.

2001-ben Taszármalonya 1639 lakosából 1610 szlovák volt.

Nevezetességei

Római katolikus temploma 1763-ban épült barokk stílusban a 13. századi templom helyén. 1804-ben klasszicista stílusban építették át.

Irodalom

  • Keglevich Kristóf 2012: A garamszentbenedeki apátság története az Árpád- és az Anjou-korban (1075-1403). Szeged, 196.

További információk