Bad Reichenhall

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Bad Reichenhall
Bad Reichenhall címere
Bad Reichenhall címere
Közigazgatás
Ország  Németország
Tartomány Bajorország
Kormányzati kerület Felső-Bajorország
Kerület Berchtesgadener Land
Polgármester Dr. Herbert Lackner (CSU)
Irányítószám 83435
Rendszám BGL (1980-ig: REI)
Népesség
Teljes népesség 17 101 fő (2012)[1] +/-
Népsűrűség 438 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 473 m
Terület 39.44 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Bad Reichenhall (Németország)
Bad Reichenhall
Bad Reichenhall
Pozíció Németország térképén
é. sz. 47° 43′, k. h. 12° 52′Koordináták: é. sz. 47° 43′, k. h. 12° 52′
Bad Reichenhall weboldala

Bad Reichenhall Bajorországban található.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Bad Reichenhall a berchtesgadeni Alpok északi részén, a Saalach völgyében fekszik 470 méter magasan.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Neve sokat elmond történetéből: ,,Bad’’, mivel 1846 óta fürdőváros; a ,,Reich’’ a Német-római Birodalomhoz való tartozását jelzi; a ,,Hall’’ a legtávolabbi múltra utal. Ez a kelta szó sót jelent, hiszen a környéken található sóbányákért a bajor hercegek és a salzburgi érsekek megtámadták egymást. 1158-ban Oroszlán Henrik városi rangra emelte. 1504 óta tartozik Bajorországhoz.

Látnivalói[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Kurpark

Gyógyüdülő, amelyet légzési és mozgásszervi betegségekben szenvedőknek ajánlanak.

  • Városháza (Rathaus)

Egyik szárnyában rendezték be a Helytörténeti gyűjteményt (Heimatmuseum). Itt látható néhány szép fa- és kőszobrászati emlék.

  • Régi sóbánya és sófőzde (Alte Saline)

Erasmus Grasser, a középkor egyik nagy szobrásza készítette el a Grabenbach patak szabályozásának terveit. 1524-32 között építették a föld alatti medret.Ezen csónakkal lehet végighaladni. Díszes keretbe foglalták a források feltörésének helyszínét. A márványkút Grasser tervei alapján épült 1507-09 között. A sófőzdébe a 26%-os sótartalmú vizet a múlt században vezették be a környékről. 1809-ben épült a 80 km hosszú, fából ácsolt vezeték. Ez a szalinát Traunsteinnel és Rosenheimmel kötötte össze. 1817-ben pedig elkészült a 17 km hosszú berchtesgadeni vezeték Georg von Reichenbach tervei alapján

  • Schloss Gruttenstein

Ez egy 12. századi bajor fejedelmi vár maradványa.

  • óvárosi plébániatemplom (Pfarrkirche St. Nikolaus)

A templom a 12. században épült különálló harangtoronnyal. A 16.- és a 19. században átalakították homlokzatát és belső berendezését. A kitűnő osztrák festőtől, Mortiz von Schwind-től származnak a szentély freskói és a Golgotha állomásait megörökítő festmények.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]