Békey Imre
| Békey Imre | |
 | |
| Született | 1832. október 6. Buda |
| Elhunyt | 1889. február 23. (56 évesen) Budapest[1] |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása | jogász |
| Sírhelye | Fiumei Úti Sírkert[2] |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Békey Imre témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Békey Imre, Drescher (Buda, 1832. október 6. – Budapest, 1889. február 23.) ügyvéd, pedagógus, író, fővárosi királyi tanfelügyelő, miniszteri osztálytanácsos. Békey István öccse.
Élete[szerkesztés]
Atyja Drescher Máté, aki családi nevét 1845-ben változtatta Békeyre, akkor helytartósági hivatalnok, később titkár, majd királyi tanácsos lett és 93 éves korában elhunyt, anyja Fridrich Antónia.[3] Békey Imre a gimnáziumot a pesti piaristáknál végezte s 1847-ben az egyetemre ment, ahol 1850-ig a bölcseletet, 1854-ig a jogot hallgatta; a következő évben a budai császári és királyi helytartóságnál lépett szolgálatba. Később két évig mint szolgabírói tollnok Egerben és Székesfehérvárott működött. Az 1860 októberi diploma után ismét visszakerült szülővárosába, ahol egy évvel rá törvényhatósági aljegyzővé, az 1867. évi tisztújításkor pedig, amikor már ügyvédi diplomája is volt, tanácsnokká választották. Mint a tanügyi bizottság elnöke rohamosan szervezte a fővárosi népiskolákat, a polgári- és községi reáliskolákat szaporította, úgy, hogy Budapesten tíz év alatt több mint két millió forint költséggel húsznál több palotaszerű iskolai épület emelkedett. 1873-ban, mikor a főváros egyesítése után új tisztválasztás történt, egyhangúlag a főváros első tanácsosa lett. 1878-ban a kormány meghívására államszolgálatba lépett és a közoktatási minisztériumban osztálytanácsossá neveztetett ki. Azután a budapesti tanító- és tanítónő-képzők igazgatótanácsának elnöke és a főváros tanfelügyelője lett. 1878-ban a párizsi világkiállításon zsűritag volt és a francia becsületrend lovagkeresztese lett, később pedig a francia közoktatásügyi miniszter a francia tudomány- és művészeti akadémia tagjává (officier d' Academie) nevezte ki.
Arcképe: Vereby Soma, Honpolgárok Könyvében. (Schilling bécsi kőnyomó intézetéből.)
Munkái[szerkesztés]
- Budapest főváros tanügyi hatóságainak, tanárai s tanítónőinek… névtára s jegyzéke. Az említett iskolák főbb szabályaival. Bpest, 1875.
- Szabályzat a főváros elemi népiskoláinak szervezése és a tanítói fizetések rendezéséről. Uo. 1877.
- Szabályzat a fővárosi iskolák rendes és rendkivüli szünnapjaira… Uo. 1877.
- Utasítás a fővárosi iskolai hatóságok számára… Uo. 1877.
- Hivatalos jelentés az 1878. évben Párisban tartott egyetemes kiállításról. Az elemi közoktatás. Uo. 1879. (A magyar országos statisztikai hivatal kiadványai I. füzet. I. rész.)
- Budapest főváros közoktatásának vázlatos története. 1868–1881. Uo. 1882.
Sok hírlapi cikket is írt.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ PIM-névtérazonosító. (Hozzáférés: 2020. június 13.)
- ↑ http://resolver.pim.hu/auth/PIM47176, Békey Imre, 2018. szeptember 13.
- ↑ Keresztelési bejegyezése, Budavár r.k.
Források[szerkesztés]
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái I. (Aachs–Bzenszki). Budapest: Hornyánszky. 1891.
- Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
További információk[szerkesztés]
- Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944. , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
- A Pallas nagy lexikona, az összes ismeretek enciklopédiája. 1-16 k. (17-18. pótk. Szerk. Bokor József). Bp., Pallas-Révai, 1893-1904.
- Tolnai világlexikona. Bp., Magyar Kereskedelmi Közlöny, 1912-1919.; Bp., Kassák Kiadó, 1999-