Békeffi László
| Békeffi László | |
| Életrajzi adatok | |
| Született | 1891. január 4. Szeged, |
| Elhunyt | 1962. január 21. (71 évesen) Zürich, Svájc |
| Pályafutása | |
| Aktív évek | 1912 – 1962 |
Békeffi László (Szeged, 1891. január 4. – Zürich, 1962. január 21.) komikus, konferanszié, kabarészerző. Békefi Antal író fia, Békeffi István kabarészerző unokatestvére.
Életpályája [szerkesztés]
Édesapja író és kritikus, édesanyja színésznő volt. Békeffi László először 1912-ben lépett fel Ferenczy Károly kabaréjában, 1912-től 1918-ig tagja volt a Modern Színpadnak, 1921–től 1923-ig pedig az Apollo Kabarénak. Pályáját újságíróként kezdte, de színitanulmányokat is végzett, ám valódi területéül a kabarét választotta. Boross Gézával 1924-ben kabarét nyitott Vidám Színpad néven, 1925-ben a Papagáj Kabaré tagja lett. 1927-től 1929-ig Bécsben a Boulevard Theaterben, a Simplicissimusban, majd a Ronacher Theaterben játszott. Hazatérése után, 1929-től 1933-ig az Andrássy úti Színháznak, 1934–től 1936-ig a Terézkörúti Színpadnak volt tagja. Komjáti Károllyal alapította meg 1936-ban a Pódium Írók Kabaréját, mely nem csupán nevében kívánta feltámasztani valamint folytatni a Nagy Endre működésének köszönhetően kialakult valódi kabaré hagyományait, hanem szokatlanul bátor hangú fórumot is teremtett a fokozatosan feszültebbé váló politikai viszonyok között. Saját maga is áldozatul esett szókimondó, éles bírálatainak. A Színművészeti Kamara fegyelmit indított ellene 1941-ben, majd letiltotta a színpadról. 1943-ban először Sopronkőhidára, onnan pedig a dachaui koncentrációs táborba hurcolták. Haza már nem tért. 1949-ig Angliában élt, később az USA-ban, majd Svájcban telepedett le. Termékeny munkásságnak gyümölcsei közé számtalan színművet, kabaréjelenet, sanzonszöveget tartozik. Konferanszait szokatlanul bátor hang, újszerű forma, a szellem és a humor ötvözése jellemezte, mely remek előadásmóddal párosult.
Főbb művei [szerkesztés]
- A város (Forró Pállal, 1920)
- Az esernyő és egyéb színpadi tréfák (1921)
- A bécsi menyasszony (1931)
- A néma ember (Orbók A.-val, 1931)
- Boldogasszony dervise (1934)
- Konferanszainak gyűjteménye (1939)
- Szegény Hannibál és a többiek (1941)
- A száműzött Pódium (Toronto, 1955)
Forrás [szerkesztés]
- Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4 Online elérés
- Alapismereti Kislexikon (1988)

