Bárczay Ferenc (országgyűlési képviselő)
| Bárczay Ferenc | |
| Született | 1874. augusztus 30.[1] Kassa |
| Elhunyt | 1954. augusztus 31. (80 évesen)[2] Budapest[3] |
| Állampolgársága | magyar |
| Szülei | Bárczay János |
| Foglalkozása |
|
| Tisztsége |
|
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Bárczay Ferenc, Bárczay Ferenc János József (Kassa, 1874. augusztus 30.[4] – Budapest, 1954. augusztus 31.)[5] magyar földbirtokos, huszárhadnagy, országgyűlési képviselő.
Élete[szerkesztés]
1874-ben született Kassán, Bárczay János Torna vármegyei főispán és Morovics Natália református szülők gyermekeként.[4] Középiskolát a szülővárosában végezte, majd huszár önkéntesnek állt. Kitűnő lovastiszt vált belőle, így elnyerte a lehetőséget, hogy részt vehessen a Ferenc József ötven éves császári jubileuma alkalmából Bécsben rendezett nagy hadsereg-akadályversenyen, sőt lovasbravúrjaival a császárdíjat – az uralkodó ezüst lovasszobrát – is elnyerte. Még mint hadnagy nősült meg, ami után visszavonult családja birtokaira, ahol gazdálkodásba fogott, és hamar bekapcsolódott a vármegyéje társadalmi és kulturális életébe, illetve országos hazafias mozgalmakba is.
A nemzeti ellenállás idején – feleségével együtt – 20 000 koronát ajánlott fel a tisztviselők kártalanítására, és jelentős összeggel járult hozzá a Petőfi család közös sírhelyre való elhelyezésének költségeihez. A gönci választókerület 1910-ben országgyűlési képviselővé választotta, pártonkívüli 67-es programmal. Az első világháború végéig volt képviselő. Közben, a háború kezdetekor újból bevonult és mint honvédhuszár századparancsnok, később pedig mint zászlóaljparancsnok teljesített szolgálatot. Katonai érdemeiért többször is kitüntették, Károly király pedig a koronázásakor aranysarkantyús vitézzé avatta.
1918 után egy időre visszavonult a közélettől és somogyszentmiklósi birtokán telepedett le, ahol tovább folytatta gazdálkodói működését. Később újból visszatért a megyei közéletbe – főleg a mezőgazdasági érdekek képviselete mentén –, 1935-ben pedig újból parlamenti képviselőnek választották, ezúttal a csurgói kerületben, a Nemzeti Egység Pártja (NEP) jelöltjeként. A pártjában az úgynevezett gazdacsoport vezetője volt, sőt Tasnádi Nagy András országos elnök lemondását követően ő léphetett a helyére.
Előbbi posztján – nagy rátermettséget mutatva – addig maradt, amíg a NEP 1939-ben meg nem szűnt, illetve át nem alakult a Magyar Élet Pártjává (MÉP), tagságát azonban az utódpártban is megtartotta, sőt országgyűlési mandátumát is megőrizhette az az évi választást követően is. A választáson a MÉP a Somogy vármegyei listáján indította, s onnan került vissza a törvényhozásba.
Elismerései[szerkesztés]
- 1939-ben Horthy Miklós kormányzó, érdemdús és sokirányú közérdekű tevékenységéért a Magyar Érdemrend középkeresztje a csillaggal kitüntetésben részesítette.
Magánélete[szerkesztés]
1922. március 30-án, Cinkotán kötött házasságot,[6] felesége Keglevich Ilona Antónia Mária (1885–1941) volt.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:33S7-9RFB-79LM?i=344&cc=1554443&cat=693083
- ↑ https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HT-D4H7-HJT?i=307
- ↑ Petőfi Irodalmi Múzeum névtér. (Hozzáférés: 2023. október 16.)
- ↑ a b Kassai református egyházközség keresztelési anyakönyve 18/1874.
- ↑ Budapest IX. kerületi állami halotti anyakönyv 1476/1954.
- ↑ Cinkotai (Budapest XVI. kerület) állami házassági anyakönyv 25/1922.
Források[szerkesztés]
- Életrajza a Magyar Országgyűlési Almanach 1939-1944-ben. Hungaricana, hozzáférés: 2024. február 17.
- Bárczay Ferenc oldala a Magyar Nemzeti Névtér adatbázisában; hozzáférés: 2023. október 15.
- Bárczay Ferenc adatlapja a Petőfi Irodalmi Múzeum online adatbázisában; hozzáférés: 2023. október 15.
További információk[szerkesztés]
- Sziklay János: Dunántúli kulturmunkások. A Dunántúl művelődéstörténete életrajzokban. Bp., Dunántúli Közművelődési Egyesület, 1941.
- Gudenus János József: A magyarországi főnemesség XX. századi genealógiája. Bp., 1990-1999.
- Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János.
- Keresztény magyar közéleti almanach I-II. [3. köt. Erdély. 4. köt. Délvidék.]. Fel. szerk. és kiadó Hortobágyi Jenő. Bp., 1940.
- A magyar feltámadás lexikona. Szerk. Szentmiklóssy Géza. Bp., Magyar Feltámadás Lexikona, 1930.
- Három évtized története életrajzokban. Szerk. Gellért Imre és Madarász Elemér. Bp., Európa Irodalmi és Nyomdai Rt., [1932].
- Magyar politikai lexikon. Szerk. T. Boros László. Bp., Európa Irodalmi és Nyomdai Rt., 1929.
- Magyar politikai lexikon. Szerk. Madarász Elemér. Bp., Magyar Politikai Lexikon Kiadóvállalat, 1935.
- A magyar társadalom lexikonja. Bp., A Magyar Társadalom Lexikona Kiadóvállalat, 1930.
- Sturm-féle országgyűlési almanach 1910-1915. Szerk. Végváry Ferenc és Zimmer Ferenc. Bp., [1910]., Pázmáneum ny.
- Vikár Béla-Zboray Miklós-Bethlen Oszkár-Csuday Jenő-Földes Arthur: Politikai Magyarország. A politikai pártok története. Politikai és parlamenti lexikon (A-F.). Bp., Anonymus Történelmi Könyvkiadó Vállalat, 1914.