Arányi Dezső (színművész)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Arányi Dezső
Portréja a Magyar színművészeti lexikonban (1929)
Portréja a Magyar színművészeti lexikonban (1929)
Született1854. április 18.
Nemesmilitics
Elhunyt1918. június 28. (64 évesen)
Szolnok
Állampolgárságamagyar
Foglalkozásaszínész
A Wikimédia Commons tartalmaz Arányi Dezső témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Arányi Dezsőné, Győrfi Vilma (Knerli Veronika)

Arányi Dezső (Nemesmilitics, 1854. április 18.Szolnok, 1918. június 28.)[1] színész, író, városi tanácsos.

Életútja[szerkesztés]

Reiner Ignác és Löbl Rozália fiaként született. Iskoláit Baján végezte. 1871-ben kezdte pályáját Szegeden, Mansberger (Mosonyi) Károly társulatánál. Kitűnő nevű vidéki színész volt, amikor 1884. március 3-án, mint a pécsi színház tagja, vendégszerepelt a Népszínházban (Tótleány: Misó), szerződésre azonban nem került sor, mert a pécsiek őt választották igazgatóul. Első igazgatói vállalkozása rosszul ütött ki, mert olyan nagy társulatot szervezett, hogy hat hónap múlva megbukott és ekkor visszavonult a színészettől és Bártfán rendőrtisztviselő lett (1886). Irodalommal is foglalkozott, lefordította: Brandl J. »Milyenek a mai nők ?« c. életképét (zenéjét szerezte O. F. Berg). Könyvet írt a színészetről »Festett világ« címmel. Budapest, 1884. A Színházi Évkönyvet szerkesztette Miskolczi Henrikkel, Kecskemét, 1882. Sokat fáradozott a bártfai színház megépítése érdekében. Halálát érelmeszesedés okozta.

Első neje: Miskolczi (Nikolai) Karolin, színésznő, született 1847-ben, meghalt 1917. október 6-án, Beregszászon. Színpadra lépett 1866-ban, Láng Boldizsárnál, nyugdíjaztatott 1898. január 1-én. Második felesége: Győrfi Vilma (Knerli Veronika), született 1857-ben, Tasnádon. A tanítónői pályáról ment át színésznőnek, de rövid ideig tartó színpadi szereplés után visszavonult.

Munkája[szerkesztés]

  • Festett világ. A szinész életből. Budapest, 1884.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • Biografický Lexikón Slovenska. Red. Pavol Parenička. Martin, Slovenská Národná Knižnica Národný Biografický Ústav, 2002-.
  • Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János.
  • Pallas nagy lexikona, az összes ismeretek enciklopédiája, 1-18.; Pallas-Révai, 1893-Bp., 1904
  • Tolnai világlexikona. Bp., Magyar Kereskedelmi Közlöny, 1912-1919. Bp., Kassák Kiadó, 1999-
  • A magyar színművészet. Szerk. B. Virágh Géza. Bp., Országos Irodalmi Részvénytársaság, 1900.