Arcaicam Esperantom

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Arcaicam Esperantom
Arcaicam Esperantom
Alkotó Manuel Halvelik
Nyelvcsalád mesterséges nyelv
   nemzetközi segédnyelvek
    Arcaicam esperantom
Írásrendszer latin írás
Forrásai eszperantó
Nyelvkódok
ISO 639-2 art
ISO 639-3 -

Az Arcaicam Esperantom (archaikus eszperantó) egy mesterséges nyelv, amely a képzeletbeli "régi eszperantó"-ként lett létrehozva, az óangol és a modern idézetekben található latin idézetek hatására. Létrehozója Manuel Halvelik, a stílusbeli eszperantidók (eszperantó-variánsok) sorában, mint a gavaro (szleng) és a popido (egy nyelvjárás) és egy göröghöz és latinhoz közeli tudományos szókincs.

A "régi eszperantó" ötletét a magyar költő Kalocsay Kálmán javasolta[1], aki 1931-ben a Halotti beszéd és könyörgés fordítását is mellékelte, feltételezett formákkal, hogy ha az eszperantó egy, a vulgáris latinból eredeztető román nyelv lenne.

Különbségek az eszperantó és az Arcaicam Esperantom között[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Írás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A c tz lesz
  • A ĉ ch lesz
  • Az f ph lesz
  • A ĝ gh lesz
  • A ĥ qh lesz
  • A j y lesz
  • A ĵ j lesz
  • A k qu (e és i előtt) vagy c (más karakterek előtt) lesz
  • Az ŝ sh lesz
  • Az ŭ ù lesz (de lásd később az -aŭ mellékneveket)
  • A v w lesz
Diftongusok:
  • Az lesz (de lásd később az -aŭ mellékneveket)
  • A dz zz lesz
  • Az lesz
  • A ks x lesz
  • A kv lesz

Névmások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A mi mihi lesz
  • A vi tu (egyes számban) vagy wos (többesszámban) lesz
  • A li lùi lesz
  • A ŝi eshi lesz
  • A ĝi eghi lesz
  • A si sihi lesz
  • A ni nos lesz
  • Az ili ilùi lesz
  • Létrejön az egui személyes, nemfüggetlen névmás

Igék[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A főnévi igenevek -i helyett -ir-re végződnek
  • Az igevégződés a tárgytól függően változik. Ezért nem feltétlen szükséges kitenni a névmásokat, amíg nem kétértelmű.
Tehát a modern eszperantóban az estir (lenni) jelen időben:
mi/vi/li/ŝi/ĝi/ni/ili estas
Ugyanez az archaikus eszperantóban:
(mihi) estams
(tu) estas
(lùi/eshi/eghi/egui/sihi) estat
(nos) estaims
(wos) estais
(ilùi) estait
A többi igeidő és a feltételes mód is így változik:
A jövő idejű estos-ból estoms lesz, stb.
A múlt idejű estis-ból estims lesz, stb.
A feltételes estus-ból estums lesz, stb.
A felszólító mód eltérően viselkedik:
Egyes számra az estu alak marad, míg többes számra estuy lesz

Nyelvtan[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Főnevek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A főnevek mindig nagybetűvel kezdődnek. Pl. Glawom = (la) glavo.
  • A főnévi igenév főnévként is viselkedhet, ugyanazon jelentéssel, mint amit a modern eszperantóban az -ado toldalék hozzáadásával hoznak létre. A főnévként funkcionáló főnévi igenevek a főnevekhez hasonlóan nagybetűvel kezdődnek. Pl. Legirom = (la) legado.

Kötőszópárok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • a ki- cuy- lesz
  • a ti- ity- lesz
  • a i- hey- lesz
  • a neni- nemy- lesz
  • a ĉi- chey- lesz
  • a ali- altri- lesz

(Megjegyzés: Ali-, amely az eszperantóban nem kötőszópár, habár sok tekintetben akként használják, az arcaicam esperantomban altri- lesz.)

  • az -o -om lesz
  • az -a -am lesz
  • az -am -ahem lesz
  • az -e lesz
  • az -om -ohem lesz
  • az -u marad
  • az -el marad
  • a ĉi-ből is- lesz (ĉi tiu = isityu)

Névelők[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A la határozott névelő nem található meg az Arcaicam Esperantomban. Ha szükséges, egy bizonyos tárgy vagy személy az ityu használatával adató meg (a modern eszperantóban tiu).
  • A modern eszperantóban nem meglevő határozatlan névelő megtalálható az Arcaicam Esperantomban. A határozatlan névelő az unn (ami ugyanaz, mint az 1 szám).

Példák[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Rómeó és Júlia (Romeus ed Yulieta)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Sed haltu: cuyam Lumom ityun Phenestron
Traradiat? Yemen orientom,
Ed Yulieta memes Sunom estat!
Lewizzu, belam Sunom, ed mortigu
Enwian Lunon, cuyu tristœ palat,
Char tu, Serwantom eshiam, yamen
Plid belam ol eshi memes estas. Ned estu plud
Eshiam Serwantom, se eshi tuin enwiat:
Eshiam westalam Robom werdam
Ed malsanetzam estat, ed solœ Pholuloy
Wolontœ eghin portait. Eghin phorjetu.
Yemen Damom miham; ho, yemen Amom miham!
Se solœ ityon eshi stziut!

Mondatok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Salutoyn cheyuyd! Cuyel phartais wos? – Helló mindenki, hogy vagytok?
  • Lùi Biawistoqueys wenat. – Białystok-ból jön.
  • Cuyel nomizzas? – Mi a neved?
  • Nomizzams Petrus – A nevem Péter.
  • Ityon comprenams bonœ. – Jól értem.
  • Tempom phughat. – Publius Ovidius Naso
  • Amom cheyon wencat. – Publius Vergilius Maro
  • Ritmom estat in Tempom cuyom estat Simetrom in Spatzom. – Cicero
  • Wenims, widims, wenquims. – Julius Caesar

Fordítás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ez a szócikk részben vagy egészben az Arcaicam Esperantom című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Halvelik, Manuel: Arkaika Esperanto: Arcaicam Esperantom. Brugge: Sonorilo. 1969 122. o.  

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Elektronika Bulteno de EASL, amely tartalmaz egy rövid történetet: La Mezepoka Esperanto a Lingvo Stilo Formo-ból, 2. olcsó kiadás, Kalocsay Kálmán, Budapest, Literatura Mondo, 1931.