Anyanyelvápolók Szövetsége

Linkek hozzáadása
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Az Anyanyelvápolók Szövetsége (rövidítve: ASZ) egy 1989 áprilisában alakult társadalmi szervezet. Arra törekszik, hogy tagjaivá toborozza mindazokat, akik felelősséget éreznek az anyanyelv jelenlegi állapotáért, helyes és kulturált használatáért. Kinyilvánítja azt a meggyőződését, hogy az anyanyelv kellő ismerete és igényes használata mindenfajta tudás megszerzésének és a társadalmi-szellemi megújulásnak nélkülözhetetlen feltétele.

Célja[szerkesztés]

Az Anyanyelvápolók Szövetségének célja anyanyelvünk értékeinek tudatosítása, védelme, népszerűsítése hagyományos módon és a virtuális közösségek közegében. A Szövetség együtt kíván működni minden olyan hazai és külföldi intézménnyel, szervezettel, közösséggel, amelynek tevékenységéhez az anyanyelvi kultúra terjesztése, a beszéd-, magatartás- és érintkezéskultúra méltó gyakorlata kapcsolódhat. Összehangolja az anyanyelvvel törődő közösségek, a nyelvvel hivatásszerűen foglalkozók és az iránta elkötelezett önkéntesek munkáját.[1]

Története[szerkesztés]

Az emberközpontú nyelvművelés civil társadalmi szervezetének alapötlete Z. Szabó László győri tanár nevéhez fűződik. Vezetésével egy nyelvészekből, írókból, tanárokból, diákokból, újságírókból, színművészekből álló munkacsoport tevékenykedett 1982-1989 között, anyanyelvi táborok rendezését kezdeményezte, szót emelt az idegen nyelvű feliratok mértéktelen terjedése ellen, nyelvművelő szakkönyvek és írások kiadását támogatta.

Felépítése, tagsága[szerkesztés]

A szövetségnek tagja lehet minden magyar vagy külföldi állampolgár, aki egyetért a szövetség céljaival, hajlandó ezeket támogatni, és a meghirdetett mozgalomban esetenként részt venni. A szövetség több mint 2000 tagja a határon innen és túl élő magyarokból tevődik össze. Igyekszik bevonni a szellemi és művészeti élet jeles személyiségeit, kiemelkedő képviselőit is. A szövetség legfőbb fóruma a közgyűlés, ülései között a háromtagú elnökség irányítja a szervezetet.

A 2014. május 24-i közgyűlésen megválasztott tisztségviselők:

Tevékenysége[szerkesztés]

  • Könyv- és lapkiadás:
    • Az Édes Anyanyelvünk című folyóirat megjelentetése (35 évfolyam, évente 5 számmal, ifjúsági melléklettel)
    • a Koszorú című kötet és a hozzá kapcsolódó CD kiadása (száz magyar költő egy-egy verse az anyanyelvről)
    • a kultúráért felelős minisztérium és a szövetség közös anyanyelvi pályázatának kötetei (2000-től 2010-ig 12 kötet)
    • a magyar nyelv évének tiszteletére kiadott Vallomások című kötet
  • Szakértői tevékenység:
    • Vizsgálja és véleményezi a beszéd- és magatartás-kultúra mai helyzetét.
    • Jogszabályokat és hatósági intézkedéseket kezdeményez és szorgalmaz a helyes nyelvhasználat terjedése, illetve a helytelen csökkentése érdekében.
    • Törvényjavaslatokat lektorál.
    • Figyelemmel kíséri és támogatja az iskolák anyanyelvi nevelő munkáját.
    • Részt vesz az országos anyanyelvi versenyek bírálóbizottságainak munkájában.
    • Szakmailag és anyagilag támogatja az anyanyelvi táborokat.
  • Anyanyelvi rendezvények:
    • versenyek
    • táborok:
      • országos ifjúsági anyanyelvi tábor (változó helyszínen)
      • erdélyi ifjúsági anyanyelvi tábor (Zsobok)
      • általános iskolai Beszélni nehéz!-körök tábora (Balatonboglár)
      • középiskolások Kazinczy-tábora (Győr)
      • a Beszélni nehéz!-körvezetők országos tábora (változó helyszínen)
    • A szövetség Ifjúsági Tagozatának rendezvényei:
      • országos ifjúsági anyanyelvi parlament
      • tanévi tevékenységet előkészítő országos tanácskozás
      • az ifjúsági vezetőség értekezletei
      • az ifjúsági tagozat küldötteinek és vezetőségének országos értekezlete
    • Egyéb anyanyelvi rendezvények:

Partnerei, támogatói[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ Anyanyelvápolók Szövetsége (Szövetségünkről), (hozzáférés: 2014. június 2.)

Külső hivatkozás(ok)[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Anyanyelvápolók_Szövetsége&oldid=24781133”