Magyar Fejlesztési Bank

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Magyar Fejlesztési Bank
250px
Típus hitelintézet
Alapítva 1991. november 27.
Székhely 1051 Budapest, Nádor utca 31.
Vezetők Lontai Dániel
elnök
Nagy Csaba
vezérigazgató
Forma zártkörűen működő részvénytársaság
Termékek vállalati fejlesztési hitelek
Összes vagyon 1102,91 milliárd Ft (2012)[1]

A Magyar Fejlesztési Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság (MFB Zrt.), vagy röviden Magyar Fejlesztési Bank a magyar állam kizárólagos tulajdonában lévő hitelintézet. Jogállását, feladatait és tevékenységi körét a 2001. évi XX. törvény (MFB-törvény), továbbá az Alapító Okirat, az Országgyűlés és a kormány által jóváhagyott stratégia határozzák meg. Alapfeladata a hazai vállalkozások számára kedvező konstrukciójú fejlesztési hitelek biztosítása, valamint az állam hosszú távú gazdaságfejlesztési céljainak támogatása, azokhoz pénzpiaci források bevonása. Az MFB Zrt. 2003. május 19-e óta rendelkezik a Moody’s Investors Service nemzetközi hitelminősítő intézet önálló nemzetközi hitelminősítéseivel.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Magyar Befektetési és Fejlesztési Rt.-t, a későbbi MBFB, majd az MFB jogelődjét három állami intézmény, az Állami Vagyonkezelő Rt., az Állami Vagyonügynökség és az Állami Fejlesztési Intézet Rt. nem mint bankot alapította 1991. november 27-én. 1993. július 1-jén az intézmény befektetési pénzintézetté alakult át Magyar Befektetési és Fejlesztési Bank Rt. néven. 1995-től az MBFB bekapcsolódott japán, német és európai uniós hitelek magyarországi kihelyezésébe, később regionális fejlesztési társaságokban, illetve a Rákóczi Bankban is tulajdonossá vált. Ugyanabban az évben az MBFB átvette a Pénzügyminisztériumtól a Pénzintézeti Központot és az Investbankban is résztulajdonos lett.

Az 1997-től Magyar Fejlesztési Bank néven működő pénzintézet a kilencvenes évek második felében tevékenyen részt vett a hazai pénzügyi intézményrendszer megszilárdításában, továbbfejlesztésében. 1996–98 között az intézmény komplex állami bankcsoporttá vált, brókercéggel, szakosított pénzintézetekkel, valamint a már említett regionális fejlesztési társaságokkal.

A bank történetének fontos állomása volt, amikor 2000-ben különválasztották a gazdaságpolitikai prioritásokat szolgáló stratégiai, valamint a saját üzleti kockázatra végzett tevékenységeket. Még ugyanebben az évben hat hitelprogram indult a kis- és középvállalkozói szektor számára, valamint meghirdettek egy a családi gazdaságokat támogató hitelterméket is.

Szintén fordulópont volt a Magyar Fejlesztési Bankról szóló 2001. évi XX. törvény, amely azóta is a Bank tevékenységének jogszabályi kerete. Változást hozott a 2002-ben elkészített és 2003-ban a kormány által elfogadott stratégia is, amely a bankot klasszikus fejlesztési bankként pozicionálta. A stratégia kijelölte a bank működésének 2008-ig szóló fő irányait, aztán 2007-ben pedig a változó nemzetközi és hazai feltételeket figyelembe véve fejlesztette tovább, 2013-ig tartó cél- és eszközrendszert felvázolva. A Konzum Bank eladásával (2003/2004) megszűnt a kereskedelmi banki tevékenység.

A 2002-ben kidolgozott stratégia klasszikus fejlesztési banki tevékenységhez szükséges struktúrát és tevékenységi kört írt elő, és a bank beilleszkedését a magyar gazdaságpolitika elvi rendszerébe. Szorgalmazta a felkészülést az európai uniós csatlakozásra, a megfelelést az intézménnyel szemben támasztott nemzetközi követelményeknek is. E stratégia alapján szervezték meg 2006-ban az MFB körüli egységes bankcsoportot, a „profiltiszta” rendszert. A bankcsoportbéli struktúra, a funkciók pontos meghatározása végett az MFB tulajdonosával, a magyar állammal közösen döntött a stratégia továbbfejlesztéséről és meghosszabbításáról a 2007–2013-as időszakra.

A 2008-ban kezdődött válság átírta a terveket. A magyar pénzpiacon a beruházási hitelfelvétel gyakorlatilag megállt, a kereskedelmi bankok forráshoz jutási lehetőségei szinte teljesen ellehetetlenültek. Előbb a vállalati és a lakossági hitelezés esett vissza és drágult meg, aztán az államadósság-kezelés vált kritikussá, amit a forintárfolyam gyors és nagy romlása követett. Ebben a helyzetben az MFB szerepe felértékelődött mind a vállalati, mind az önkormányzati hitelezésben, és a hosszú távú forrás mellett nagyon megnőtt az igény a rövid távú forgóeszközhitelek iránt. Az MFB végeredményben a válságkezelés egyik fő intézményévé vált 2009-re.

A mélyülő válság közepette 2010-ben gyökeresen megváltozott az MFB szerepe. A magyar állam mélyreható átalakításával párhuzamosan az MFB-re a kormány két feladatot bízott: mintegy 8000 milliárd forintnyi értékű közvagyon kezelését, illetve a fejlesztési banki tevékenység folytatása mellett a saját portfóliójának az átvilágítását.

Az MFB a rábízott vagyon pénzügyi, jogi és informatikai átvilágítása után a társaságokat felelős gazdálkodási pályára állította, a saját portfólióját pedig megtisztította. A munka eredményeképpen az MFB 2013-ban már pozitív mérleggel zárta az első két negyedévet.

Az MFB struktúrája, az MFB-törvény[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A többször módosított 2001. évi XX. törvény kimondja, hogy az MFB egyszemélyes, zártkörű részvénytársaság formájában működő szakosított hitelintézet, részvényeinek száz százaléka a Magyar Állam tulajdonában van, amelyet az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter képvisel. Az alapító képviselője 2010. június óta a nemzeti fejlesztési miniszter. A tulajdonosi jogokat gyakorló miniszter mellett a Bank irányító, döntéshozó és ellenőrző szervei: az igazgatóság és a felügyelőbizottság. A Bank igazgatóságát a tulajdonosi jogok gyakorlója — ötéves időtartamra — nevezi ki és hívja vissza. Az igazgatóság élén az elnök áll, akit az igazgatóság maga választ meg a saját tagjai közül. A Bank ellenőrző szerve a felügyelőbizottság, amelynek elnökét és tagjait a tulajdonosi jogok gyakorlója választja meg és hívja vissza. Az MFB Zrt. munkaszervezetének élén a szakosított hitelintézettel munkaviszonyban álló vezérigazgató áll. Az MFB Zrt. könyvvizsgálóját a tulajdonosi jogok gyakorlója választja meg, határozott időtartamra. Tartalmazza az MFB-törvény a Bank feladatainak és pénzügyi szolgáltatási tevékenységének meghatározását is. Rendelkezik továbbá az összeférhetetlenségről és a titoktartásról. Előbbire példa, hogy az MFB Zrt. igazgatóságának, felügyelőbizottságának tagjai, alkalmazottai pártban tisztséget nem viselhetnek, párt nevében vagy érdekében — kivéve az országgyűlési, illetve az önkormányzati választásokon jelöltként való részvételt — közszereplést nem vállalhatnak.

Az MFB stratégiai csoportja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az MFB-törvény tételesen ismerteti az MFB stratégiai csoportjába tartozó társaságokat. Kétféle jogi megalapozottsága van annak, hogy valamely cég az MFB stratégiai csoportjá]nak a tagja. Az egyik csoportba azok a gazdálkodó szervezetek tartoznak, amelyekben az MFB a Magyar Állam nevében gyakorolja a tulajdonosi jogokat, a másikba azok, amelyekben az MFB rendelkezhet tulajdoni részesedéssel.

Az MFB nemzetközi tagságai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Európai Állami Bankok Szövetsége (EAPB)[2]
  • Európai Kockázati Tőkealap Befektetők Hálózata (EVFIN)[3]
  • Európai Kis- és Középvállalatokat Finanszírozó Pénzintézetek Hálózata (NEFI)[4]
  • Európai Befektetési Alap (EIF)[5]
  • Európai Állami Erdészetek Szövetsége (EUSTAFOR)[6]
  • Hosszú Távú Befektetők Európai Szövetsége (ELTI)[7]
  • Közép- és Kelet-európai Bankszövetség (BACEE)[8]
  • Nemzetközi Pénzügyi Intézet (IIF)[9]
  • Nemzetközi Kereskedelmi Kamara – Magyarország (ICC)[10]

Az MFB nemzetközi partnerei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Európai Beruházási Bank (EIB)[11]
  • Európai Befektetési Alap (EIF)
  • Az Európa Tanács Fejlesztési Bankja (CEB)[12]
  • Európai Bizottság (EC)[13]

Elemzések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az MFB Periszkóp a Magyar Fejlesztési Bank havonta megjelenő gazdasági jelentése, amely az aktuális reálgazdasági és pénzpiaci tendenciák értelmezése mellett a magyar gazdasággal és tágabb környezetének aktuális történéseivel foglalkozik, alapvetően vállalati, illetve banki szemszögből.

Az MFB Indikátor a Bank félévente készülő nagy felmérése, amelyben több száz magyar gazdasági egységtől gyűjt információt kérdőíves módszerrel, önkéntes válaszadással, és amelyből négy index köré építi az elemzést: a makrogazdasági-, a piac-, a finanszírozás- és a beruházás-index 2009. nyár óta továbbvezetett mérőszámai gondolatébresztő, árnyalt képet adnak a magyar gazdaság helyzetéről, folyamatairól.

Az MFB Makrogazdasági elemzések időről időre áttekintik a világgazdasági folyamatokat azzal a céllal, hogy segítsenek megítélni a nemzetközi tendenciák függvényében a magyar gazdaság mozgásterét, lehetőségeit.

Főbb mérlegadatok, eredmények (millió Ft)

Megnevezés 2010. év 2011. év 2012. év 2013. év
Mérlegfőösszeg 1 189 212 1 372 203 1 102 909 1 104 714
Jegyzett tőke 100 000 114 500 114 500 114 500
Saját tőke 121 358 212 736 195 370 198 370
Folyósított hitelek összege 212 247 158 023 182 529 117 407
A minősített hitelek aránya %-ban 15,14% 17,76% 16,85 % 19,25%
Értékvesztés/céltartalék változás eredményhatása -32 789 -43 061 -25 138 -7 114
Üzleti eredmény 7 601 4 773 21 757 12 182
Adózás előtti eredmény -25 523 -38 621 -17 135 5 379
Az összes vállalati hitelállományban az MFB %-os szerepe 11,51% 11,49% 11,55% 9,70%

Elismerései[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Az MFB-t 2008-ban a Euromoney a legjobban menedzselt közép- és kelet-európai pénzügyi intézmények közé sorolta.
  • Gém Erzsébet, az MFB vezető közgazdásza „MAGYAR ÉRDEMREND LOVAGKERESZTJE, polgári tagozat” kitüntetést kapott 2013. augusztus 20-án.

Elnökök[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Takácsy Gyula, 1991–1994
  • Dr. Medgyessy Péter, 1994–1996
  • Hegedűs Éva, 1996–1997
  • Dr. Tétényi Tamás, 1997–1998
  • Dr. Patonai Péter, 1998–2000
  • Dr. Búza Éva, 2000–2001
  • Baranyay László, 2001–2002
  • Zdeborsky György, 2002-2010
  • Baranyay László, 2010-2013
  • Lontai Dániel, 2013-

Vezérigazgatók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Dr. Bányai Miklós, 1991–1994
  • Dr. Medgyessy Péter, 1994–1996
  • Dr. Huszty András, 1996–1998
  • Dr. Patonai Péter, 1998–2000
  • Dr. Búza Éva, 2000–2001
  • Baranyay László, 2001–2002
  • Dr. Erős János, 2002–2010
  • Baranyay László, 2010–2013
  • Nagy Csaba, 2013–

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]