Antimon-pentaszulfid

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Antimon-pentaszulfid
Más nevek Antimon(V)-szulfid
Kémiai azonosítók
CAS-szám 1315-04-4
ChemSpider 17615643
ATC kód R05CA07
Kémiai és fizikai tulajdonságok
Kémiai képlet Sb2S5
Moláris tömeg 403,82 g/mol
Megjelenés narancsvörös színű por
Sűrűség 4,12 g/cm³[1]
Olvadáspont 75 °C (bomlik)[1]
Forráspont (nincs)
Oldhatóság (vízben) gyakorlatilag oldhatatlan[1]
Veszélyek
EU osztályozás Gyúlékony (F)[1]
R mondatok R11[1]
S mondatok nincs S-mondat[1]
Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak.

Az antimon-pentaszulfid vagy antimon(V)-szulfid (INN: antimony pentasulfide) egy szervetlen vegyület, amelynek az összegképlete Sb2S5. Az antimon oxidációs száma benne +5. Narancsvörös színű, kristályos por. Vízben gyakorlatilag oldhatatlan.

Kémiai tulajdonságai[szerkesztés]

Vízben oldhatatlan, de sósavban oldható, ekkor antimon-trikloriddá alakul és kén válik ki. Feloldódik lúgok, ammónium-szulfid, és alkálifém-szulfidok oldatában is. Ekkor úgynevezett tioantimonátok keletkeznek. Hevítés hatására elbomlik, a bomlás termékei az antimon-triszulfid és a kén. Ekkor a kén szublimál, az antimon-triszulfid visszamarad fekete, kristályos anyagként. Levegőn fehér fénnyel elég, antimon-oxid és kén-dioxid keletkezik. Ha kálium-kloráttal keverik össze, meggyullad és elég.

Előállítása[szerkesztés]

Ha antimon(V)-vegyületek vizes oldatába kén-hidrogént vezetnek, az antimon-pentaszulfid narancsvörös csapadékként válik ki. Ha a nátrium-tioantimonátot (vagy más néven Schlippe-féle só, Na3SbS5) sósavval, vagy kénsavval bontanak el, szintén antimon-pentaszulfid keletkezik.

Felhasználása[szerkesztés]

Az antimon-pentaszulfid kaucsuk vulkanizálására használható, mert könnyen antimon-triszulfidra és kénre bomlik. Az így készített guminak jellegzetes, vörös színe van. A gyufagyártásban kálium-kloráttal keverve a gyufa fejében alkalmazzák. Ez a keverék könnyen meggyullad, és lángra lobbantja a gyufaszálat is. A pirotechnikában tűzijátékok készítéséhez alkalmazzák. Vörös színű olaj- és vízfestékek készítésére is felhasználják az antimon-pentaszulfidot, mint pigmentet. A gyógyászatban köptetőként és nyálkaoldóként alkalmazzák.

Források[szerkesztés]

  • Erdey-Grúz Tibor: Vegyszerismeret
  • Nyilasi János: Szervetlen kémia
  • Bodor Endre: Szervetlen kémia I.

Hivatkozások[szerkesztés]

  1. a b c d e f Az antimon-pentaszulfid vegyülethez tartozó bejegyzés az IFA GESTIS adatbázisából. A hozzáférés dátuma: 2011. január 23. (JavaScript szükséges) (angolul)