Anthias noeli

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Anthias noeli
Természetvédelmi státusz
Nem szerepel a Vörös listán
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Altörzság: Állkapcsosok (Gnathostomata)
Főosztály: Csontos halak (Osteichthyes)
Osztály: Sugarasúszójú halak (Actinopterygii)
Alosztály: Újúszójúak (Neopterygii)
Alosztályág: Valódi csontoshalak (Teleostei)
Öregrend: Tüskésúszójúak (Acanthopterygii)
Csoport: Percomorpha
Rend: Sügéralakúak (Perciformes)
Alrend: Sügéralkatúak (Percoidei)
Család: Fűrészfogú sügérfélék (Serranidae)
Alcsalád: Anthiinae
Nem: Sziklasügérek (Anthias)
Bloch, 1792
Faj: A. noeli
Tudományos név
Anthias noeli
Anderson & Baldwin, 2000
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Anthias noeli témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Anthias noeli témájú kategóriát.

Az Anthias noeli a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályának sügéralakúak (Perciformes) rendjébe, ezen belül a fűrészfogú sügérfélék (Serranidae) családjába tartozó faj.

Előfordulása[szerkesztés]

Az Anthias noeli előfordulási területe a Csendes-óceánban van. A Galápagos-szigetek egyik endemikus hala.

Nincs halászati értéke.

Megjelenése[szerkesztés]

Ez a halfaj általában 20 centiméter hosszú, de akár 29 centiméteresre is megnőhet. A hátúszóján 10 tüske és 15-16 sugár, míg a farok alatti úszóján 3 tüske és 6-7 sugár ül. 26 csigolyája van. Az oldalvonalon és a kopoltyúfedőn összesen 78-85 pikkely látható. A farokúszója mélyen bevágott és félhold alakú; a felső nyúlvány nagyobb, mint az alsó. A nyelvén nincsenek fogcsomók.

Életmódja[szerkesztés]

Az Anthias noeli trópusi, mélytengeri halfaj, amely 184-351 méteres mélységben tartózkodik, és nem vándorol. A mélyebben fekvő korallzátonyokat kedveli.

Források[szerkesztés]

  • Anthias noeli Anderson & Baldwin, 2000 FishBase
  • Anderson, W.D. Jr. and C.C. Baldwin, 2000. A new species of Anthias (Teleostei: Serranidae: Anthiinae) from the Galápagos Islands, with keys to Anthias and eastern Pacific Anthiinae. Proc. Biol. Soc. Wash. 113(2):369-385.