Sziklasügérek
 |
||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 Szent sügér (Anthias anthias) |
||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Sziklasügérek témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Sziklasügérek témájú médiaállományokat. |
A sziklasügérek vagy zászlóssügérek (Anthias) a csontos halak (Osteichthyes) főosztályának a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályához, ezen belül a sügéralakúak (Perciformes) rendjéhez és a fűrészfogú sügérfélék (Serranidae) családjához tartozó nem.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Elterjedésük
A sziklasügérek a korallzátonyokon szerte a világon előfordulnak. Nagy populációk találhatók az Indiai-óceánban és a Csendes-óceánban, különösen Ausztráliában a Nagy-korallzátony övezetében. A sziklasügérek állománya nem tűnik veszélyeztetettnek. A hatalmas korallzátony-felületek további pusztítása és a tenger szennyezése azonban fenyegeti az állatok jövőjét.
[szerkesztés] Megjelenésük
Az állatok hossza fajtól függően legfeljebb 12,5 centiméter. Testtömegük is fajtól függően különböző: 28-50 gramm között. Testük hosszúkás, és a halak kecsesen mozognak a vízben. A hímek élénk, gyakran kék, piros vagy sárga színűek skarlátvörös vagy narancsszínű mintákkal. Fejük kerek. Szemük közepes nagyságú, szájuk nagy és fogaik hegyesek. A halaknak hosszú hátúszójuk van, amit a hím udvarláskor fel tud merevíteni. A kifejlett halak hátán meghosszabbodott, tüskévé módosult úszósugarak is vannak. Farokúszóik mélyen bemetszettek, és széleinek színezete gyakran elüt a test színétől.
[szerkesztés] Életmódjuk
A legtöbb faj nagy rajokat alkot; mások kevésbé társas lények, kis csoportokban élnek sziklák és korallszirtek kiszögellései alatt. Táplálékuk zooplankton, parányi tengeri gerinctelenek, rákok és halak.
[szerkesztés] Szaporodásuk
Minden sziklasügér nőstényként kezdi az életet, de ha egy csoportban a hím elpusztul, helyét a legidősebb nőstény veszi át, átalakulva hímnek. Az ívási időszak egész nyáron át tart; pontos ideje a mindenkori élőhelytől függ. Az ikrák száma elérheti a néhány ezret.
[szerkesztés] Rendszerezés
A nembe az alábbi 10 faj tartozik:
- szent sügér (Anthias anthias) (Linnaeus, 1758)
- Anthias asperilinguis Günther, 1859
- Anthias cyprinoides (Katayama & Amaoka, 1986)
- Anthias helenensis Katayama & Amaoka, 1986
- Anthias menezesi Anderson & Heemstra, 1980
- Anthias nicholsi Firth, 1933
- Anthias noeli Anderson & Baldwin, 2000
- Anthias salmopunctatus Lubbock & Edwards, 1981
- Anthias tenuis Nichols, 1920
- Anthias woodsi Anderson & Heemstra, 1980
[szerkesztés] Források
- Csodálatos állatvilág, Wild life fact file (magyar nyelven) ford.: Mester K.: (2000). ISBN 963-86092-0-6
- http://www.fishbase.org/identification/SpeciesList.php?genus=Anthias - Fishbase
- ITIS szerinti rendszerbesorolása
