Ansegisel
| A Karoling-ház uralkodói |
|---|
| Pipinidák |
|
| Arnulfingok |
|
| Karolingok |
|
| A verduni szerződés (843) után |
|
Ansegisel vagy Ansgise (602/612 – 662/679 között) befolyásos frank nemes, a Karoling-család egyik őse. III. Sigebert austrasiai király (634-656) udvari embere mint herceg (latinul dux, katonai jellegű vezető).
Élete
Apja Szent Arnulf metzi püspök,[1][2] anyja feltehetően Doda.[3]
Életéről kevés információ maradt fenn, de azt lehet tudni, hogy III. Sigebert király szolgálatába áll mint "dux" (katonai jellegű cím) és domesticus. Felesége Begga (613 - 693), Landeni Pipin majordomus lánya. Házasságukkal a Karolingok őseinek két családja, a Pipinidák és az Arnulfingok egyesültek. Amikor 633 körül I. Dagobert király kénytelen volt csecsemő fiát, III. Sigebertet austrasiai királynak kinevezni, akkor Ansegisel lett a király egyik tanácsadója és támogatója. Sigebert és az őt követő II. Childerich alatt akkora tekintélynek örvendett, hogy időnként Austrasia hercegének is nevezték.
662-ben egy bizonyos Gundoen gyilkolta meg.
Családja és leszármazottai
Felesége 643-tól Begga, Landeni Pipin majordomus lánya.[4] Ansegisel halála után Begga bevonult az édesanyja által alapított nivelles-i kolostorba. 691-ben Namur közelében néhány nivelles-i apácával közösen megalapította az andenne-i kolostort. Itt hunyt el 693-ban.
Két gyermekük született:
- Pipin (645 - 714. december 16., Jupille, Liège közelében)[5] A 687 júniusában Tertry mellett vívott csatában legyőzte ellenfeleit és 688-tól Austrasia majordomusa II. vagy Herstali Pipin néven.
- Chrothechildis vagy Rotilde (? - 692 után). Feltehetően I. Theuderich neustriai király felesége volt.,[6] mindenesetre neve szerepel Theuderich utódának, Clovisnak a családfájában.[7] A király sírfeliratán egy másik név, Doda szerepel, amely feltehetően azonos személyre utalt.[8]
Források
- Európa ezer éve: A középkor. Szerk.: Klaniczay Gábor. Budapest, Osiris, 2004. ISBN 963-389-820-X
- Charles Cawley: Medieval Lands. Online változata a Foundation for Medieval Genealogy weboldalán [1] elérhető
Jegyzetek
- ↑ A Gesta Episcoporum Mettensis nevezi meg Arnulf fiait (ebben a sorrendben): "duos filios Anschisum et Chlodolfum", akik még apjuk püspöki kinevezése előtt születtek törvényes házasságból ("iuventutis suæ tempore ex legitimi matrimonii copula"). Pauli Gesta Episcoporum Mettensis, MGH SS II, p. 264.
- ↑ A Vita Chrodegangi Episcopi Mettensis nevezi meg "Anchisæ"-t mint "Arnulfum sanctum" második fiát. Vita Chrodegangi Episcopi Mettensis; 7, MGH SS X, p. 556.
- ↑ Erre vonatkozóan csak egyetlen forrás ismert, egy 11. szd-i krónika Clodulf életéról, amely tartalmaz egy utalást "mater…Chlodulfi Doda"-ra. Ex Vita S. Chlodulfi Episcopi Mettensis, RHGF III, p. 542.
- ↑ A Cronica Hohenburgensis nevezi meg Szent Gertúd családjával kapcsolatban: "huius soror Begga" és megadja, hogy "Angiso sancti Arnulfi filio" felesége volt. Cronica Hohenburgensis 646, Annales Marbacenses, MGH SS in Usum Scholarum [9], p. 2.
- ↑ A Gesta Episcoporum Mettensis nevezi megy "Anschisus"-t, mint "Pipinum" apját.
- ↑ Chaume, M. La famille de saint Guillaume de Gellone Annales de Bourgogne (1929), p. 48, n. 1, cited in Settipani (1993), p. 115.
- ↑ "Chrotechildis regina", Guérard, M. (ed.) (1840) Cartulaire de l'abbaye de Saint-Bertin (Paris), p. 36.
- ↑ "rex Theodericus…cum coniuge Doda". Recueil des historiens des Gaules et de la France, Tome III, p. 367, quoted in Settipani, p. 115 footnote 491.
