Ansegisel

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Ansegisel vagy Ansgise (602/612662/679 között) befolyásos frank nemes, a Karoling-család egyik őse. III. Sigebert austrasiai király (634-656) udvari embere mint herceg (latinul dux, katonai jellegű vezető).

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Apja Szent Arnulf metzi püspök,[1][2] , anyja feltehetően Doda.[3]

Életéről kevés információ maradt fenn, de azt lehet tudni, hogy III. Sigebert király szolgálatába áll mint "dux" (katonai jellegű cím) és domesticus. Felesége Begga (613 - 693), Landeni Pipin majordomus lánya. Házasságukkal a Karolingok őseinek két családja, a Pipinidák és az Arnulfingok egyesültek. Amikor 633 körül I. Dagobert király kénytelen volt csecsemő fiát, III. Sigebertet austrasiai királynak kinevezni, akkor Ansegisel lett a király egyik tanácsadója és támogatója. Sigebert és az őt követő II. Childerich alatt akkora tekintélynek örvendett, hogy időnként Austrasia hercegének is nevezték.

662-ben egy bizonyos Gundoen gyilkolta meg.

Családja és leszármazottai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Felesége 643-től Begga, Landeni Pipin majordomus lánya.[4] Ansegisel halála után Begga bevonult az édesanyja által alapított nivelles-i kolostorba. 691-ben Namur közelében néhány nivelles-i apácával közösen megalapította az andenne-i kolostort. Itt hunyt el 693-ban.

Két gyermekük született:

    • Pipin (645 - 714. december 16., Jupille, Liège közelében)[5] A 687 júniusában Tertry mellett vívott csatában legyőzte ellenfeleit és 688-tól Austrasia majordomusa II. vagy Herstali Pipin néven.
    • Chrothechildis vagy Rotilde (? - 692 után). Feltehetően I. Theuderich neustriai király felesége volt.,[6] mindenesetre neve szerepel Theuderich utódának, Clovisnak a családfájában.[7] A király sírfeliratán egy másik név, Doda szerepel, amely feltehetően azonos személyre utalt.[8]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Európa ezer éve: A középkor. Szerk.: Klaniczay Gábor. Budapest, Osiris, 2004. ISBN 963-389-820-X
  • Charles Cawley: Medieval Lands. Online változata a Foundation for Medieval Genealogy weboldalán[1] elérhető

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. A Gesta Episcoporum Mettensis nevezi meg Arnulf fiait (ebben a sorrendben): "duos filios Anschisum et Chlodolfum", akik még apjuk püspöki kinevezése előtt születtek törvényes házasságból ("iuventutis suæ tempore ex legitimi matrimonii copula"). Pauli Gesta Episcoporum Mettensis, MGH SS II, p. 264.
  2. A Vita Chrodegangi Episcopi Mettensis nevezi meg "Anchisæ"-t mint "Arnulfum sanctum" második fiát. Vita Chrodegangi Episcopi Mettensis; 7, MGH SS X, p. 556.
  3. Erre vonatkozóan csak egyetlen forrás ismert, egy 11. szd-i krónika Clodulf életéról, amely tartalmaz egy utalást "mater…Chlodulfi Doda"-ra. Ex Vita S. Chlodulfi Episcopi Mettensis, RHGF III, p. 542.
  4. A Cronica Hohenburgensis nevezi meg Szent Gertúd családjával kapcsolatban: "huius soror Begga" és megadja, hogy "Angiso sancti Arnulfi filio" felesége volt. Cronica Hohenburgensis 646, Annales Marbacenses, MGH SS in Usum Scholarum [9], p. 2.
  5. A Gesta Episcoporum Mettensis nevezi megy "Anschisus"-t, mint "Pipinum" apját.
  6. Chaume, M. La famille de saint Guillaume de Gellone Annales de Bourgogne (1929), p. 48, n. 1, cited in Settipani (1993), p. 115.
  7. "Chrotechildis regina", Guérard, M. (ed.) (1840) Cartulaire de l'abbaye de Saint-Bertin (Paris), p. 36.
  8. "rex Theodericus…cum coniuge Doda". Recueil des historiens des Gaules et de la France, Tome III, p. 367, quoted in Settipani, p. 115 footnote 491.