Angyalgyökér

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen 2a02:8389:2082:1a00:b2:4fe1:e24b:d14c (vitalap) 2021. április 6., 10:51-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (Rudolf Breuss szakkönyve és https://femina.hu/fogyokura/egyetlen_gyogynoveny_puffadas_es_mergek_ellen_igy_hasznald_az_angyalgyokeret/)
Angyalgyökér
Réti angyalgyökér (Angelica palustris)
Réti angyalgyökér (Angelica palustris)
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Csoport: Valódi kétszikűek (eudicots)
Csoport: Asteridae
Csoport: Euasterids II
Rend: Ernyősvirágzatúak (Apiales)
Család: Zellerfélék (Apiaceae)
Nemzetség: Angelica
L.
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Angyalgyökér témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Angyalgyökér témájú kategóriát.

Az angyalgyökér (Angelica) a zellerfélék családjába tartozó, kb. 50 fajt számláló növénynemzetség.

Az Angelica archangelicát - magyarul orvosi angyalgyökeret - már a középkorban is ismerték. Ekkor a kolostorkertekben a pestis ellenszereként termesztették. Neve arra az emberfeletti erőre utal, amelyet a növénynek tulajdonítottak. A legenda szerint Rafael arkangyal hívta fel egy remete figyelmét a növény gyógyhatására. Napjainkban a természetgyógyászat elsősorban emésztésjavító, illetve méregtelenítő tulajdonságát használja ki.

Mit tartalmaz az angyalgyökér?

Az angyalgyökér az Apiaceae család tagja, nagytermetű növény, mely akár két méter magasra is megnő. Kerek, szinte karvastagságú, üreges és barázdált szárán hatalmas levelek, valamint fehér vagy sárgás virágok ülnek. Az Angelica archangelica júliusban és augusztusban virágzik.

Az orvosi angyalgyökér kumarinszármazékokat, tannint, kávésavszármazékokat, gyantát, illóolajat, keserűanyagokat és cukrokat tartalmaz. Emésztést támogató és nyugtató vegyületei segítik megszüntetni a puffadást, valamint felgyorsítják a mérgek távozását a szervezetből. Bizonyos típusú máj- és epebetegség esetén is alkalmazható.

Gyógyításra a növény szárított gyökerét alkalmazzák, melyet elsősorban tea formájában érdemes fogyasztani.

Felhasználása: A Golyva (Strúma) ellen naponta kortyonként és hidegen egy csésze vízparti angyalgyökérteát javasolt inni.

Tea elkészítése: Egy teáskanál apróra vágott angyalgyökeret leforrázni 1,5 dl vízzel, majd tíz percig állni hagyni. Naponta két alakalommal javasolt belőle egy csészével fogyasztani. Érdemes 30 perccel étkezés előtt meginni - így segíti leginkább a méregtelenítést. A tea alkalmazása előtt javasolt természetgyógyásszal és/vagy fitoterapeutával konzultálni. A gyógynövények és az esetleges más gyógyszerek, gyógynövények kölcsönhatásba léphetnek egymással, és kedvezőtlen hatást fejthetnek ki a szervezetre.

Ismertebb fajok

  • Orvosi angyalgyökér (Angelica archangelica);
  • a réti angyalgyökér (Angelica palustris) láprétek, nyírlápok ritka, fokozottan védett növénye, szára élesen bordázott, levelei durván fogasak. Természetvédelmi értéke 100.000 Ft.
  • Az erdei angyalgyökér (Angelica sylvestris) élőhelyei a nedves rétek, láperdők. Feltűnő zöldes fehér ernyős virágokkal, hengeres szárral, bordázatlan, fűrészfogas levelekkel különböztethető meg az orvosi angyalgyökértől.
  • A kínai angyalgyökér (Angelica sinensis) avagy Dong Quai Kínában, Koreában és Japánban honos, illatos gyógynövény. Hírneve a ginszengét közelíti: a legfőbb, "minden célra alkalmas" női erősítő gyógynövénynek tekintik. Alkalmas szinte minden nőgyógyászati panasz kezelésére – a szabálytalan menstruációtól a hormonális változások által okozott menopauzális tünetekig. E, A és B12 vitamint tartalmaz. Legalább hatféle értágító és görcsoldó kumarin-származékot különítettek el benne. Illóolajai közt ligusztilid, butilftalid és számos kevésbé lényeges alkotóelem található. A kínai angyalgyökérben ferulsavat (ez egy viszonylag újonnan felfedezett antioxidáns) és különféle poliszacharidokat is találtak. Ezek megelőzik a görcsöket, gátolják a véralvadást, ellazítják a hajszálereket. Kimutatták, hogy a Dong Quai kiegyensúlyozza az ösztrogén-aktivitást. A gyökér Magyarországon étrend-kiegészítőkben korlátozottan alkalmazható, amennyiben a napi maximális bevitel 3 g és (a fototoxikus hatású) furokumarin-tartalma kisebb mint 1,5 mg; a termékek csomagolásán fel van tüntetve, hogy gyerekek, terhes és szoptató anyák nem fogyaszthatják.[1][2]

Fajlista

Angelica Sinensis Kémia összetétel

A növény minősítése szempontjából kiemelt tartalomanyag: illóolajok (0.4–0.7%)

Illóolajok[5] (alkil-ftalidok): ligusztilid, (Z)-ligusztilid, (Z)-6,7-epoxi-liguszilid, angelicid, (Z)- butlidénftalid, butil-ftalid, 2,4-dihidroxi-ftalid anhidrid

Terpének: β-kadinén, karvakrol és cisz-β-ocimén, α−pinén, β-pinén, limonén, szabinén, kamfén, citronellil-acetát, 3-metil-2-oktén

Nem illó összetevık:

Fenilpropanoidok: (E)-ferulsav, koniferil-ferulát

Benzenoidok:valerofenon-o-karboxilsav, vanillinsav

Kumarinok, furokumarinok: angelol G, angelikon, umbelliferon, osthole, arhangelicin, bergaptén, bergaptén, imperatorin, izoimperatorin, oxypeudecanin, pszoralén, osztrutol,

Egyéb tartalomanyagok: nikotinsav, borostyánkősav, vitaminok (pl.: A, B1, B12, E, biotin), nyomelemek.

Jegyzetek

  1. Az étrend-kiegészítőkben alkalmazásra nem javasolt növények, növényi részek listája. Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet. (Hozzáférés: 2013. október 22.)
  2. Dong quai. University of Maryland Medical Center. (Hozzáférés: 2013. október 22.)
  3. a b c d e f g h Priszter Szaniszló: Növényneveink: A magyar és a tudományos növénynevek szótára. Budapest: Mezőgazda. 32., 300. o. ISBN 963 9121 22 3 1998. [1999]  
  4. Pimenov, M. G.; Leonov, M. V. (2004). „The Asian Umbelliferae Biodiversity Database (ASIUM) with Particular Reference to South-West Asian Taxa” (PDF). Turkish Journal of Botany 28, 139–145. o. [2013. október 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. április 30.)  
  5. Illóolajok

Fordítás

  • Ez a szócikk részben vagy egészben az Angelica című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források