Andrejs Pumpurs
| Andrejs Pumpurs | |
| Pumpurs arcképe és fő művének a Lāčplēsis-nek egy motívuma szovjet bélyegen (1961). | |
| Született | Kurzemei Lieljumprava, 1841. szeptember 22. |
| Elhunyt | Riga (60 évesen) 1902. Július 6., |
| Nemzetisége | lett |
| Foglalkozása | költő |
Andrejs Pumpurs (Lieljumprava, 1841. szeptember 22. – Riga, 1902 július 6.) lett költő, A nemzeti romantika jeles képviselője, az Ifjú lettek mozgalmának központi alakja.
Tartalomjegyzék |
Élete [szerkesztés]
Andrejs Pumpurs szegény paraszt családban született 1841-ben. Az uradalmi elemi iskola elvégzését követően földmérőknél dolgozott mint segéderő. 1874 és 1876 között Rigában élt. Bernhards Dīriķs-szel közösen könyvesboltot nyitott. Ekkor csatlakozott az Ifjú lettek mozgalmához. 1876-ban Moszkvába ment. Itt beállt a szerbek ottomán birodalom elleni harcát segítő önkéntesek közzé. A Balkánon szerzett tapasztalatai nagyban erősítették nemzeti elkötelezettségét. A háború után Odesszában katonaiskolát végezett és a cári hadseregben szolgált haláláig. 1880-ban tért vissza Lettországba, 1896-ban került Daugavpilsbe ahol katonai intendáns volt haláláig. A hadbiztosságnál betöltött funkciójára tekintettel beutazta az Orosz Birodalom nagy részét és eljutott Kínába is. Halálát, és gyermekeinek halálát is Kínai útja során szerzett betegség okozta.
Irodalmi munkássága [szerkesztés]
Érdeklődése az irodalom iránt Piebalgei tartózkodása idején kezdődött. Első verse 1869-ben jelent meg. Művészetének ebben a periódusában elsősorban hazafias költeményeket és szatírákat írt.
Miután 1882-ben visszatért Rigába ismét felvette a kapcsolatot a lett nemzeti írókkal. 1888-ban jelet meg fő műve a „Lāčplēsis” („A medveölő”) című eposz. ebben néphagyományokra alapozva alkotta meg a lett nép hősi eposzát. Két évvel később 1892-ben adja ki verseskötetét „Tēvijā un svešumā” („Otthon és idegenben”) és 1895-ben a katonaélményeit megörökítő útirajzait „No Daugavas līdz Donavai” („Daugavától a Dunáig”) címen. Fő művét a Medveölő-t egy tucat nyelvre lefordították, a világnyelveken kívül többek között japánra, csehre stb.
Művei [szerkesztés]
- 1869, „Hīna kaps”
- 1888, „Lāčplēsis” („A medveölő”)
- 1890, „Tēvijā un svešumā” („Otthon és idegenben”)
- 1895, „No Daugavas līdz Donavai” („Daugavától a Dunáig”)
Magyar fordítások [szerkesztés]
- A lett irodalom kistükre (részlet), Fordította: Lothár László, Budapest: Európa Könyvkiadó, 51-62. o. ISBN 963-07-0933-3 (1977)
Források [szerkesztés]
- A lett irodalom kistükre, Szerkesztő:Karig Sára, Budapest: Európa Könyvkiadó, 49-50. o. ISBN 963-07-0933-3 (1977)
- Guntis Berelis: Andrejs Pumpurs // Portrets (életrajz) (lett nyelven). Latvijas Literatūras centrs. (Hozzáférés: 2012. november 1.)
- Пумпур Андрей Индрикович (orosz nyelven). Nagy szovjet enciklopédia. (Hozzáférés: 2012. november 1.)
- Пумпур, Пумпурс (Pumpurs) Андрей Индрикович (orosz nyelven). Philatelia.Ru. (Hozzáférés: 2012. november 1.)
- Fényképek Andrejs Pumpursról (lett nyelven). KAKTUSS: Latvijas Akadēmiskā bibliotēka. (Hozzáférés: 2012. november 1.)

