Amerikai pocoknyúl
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
|
|
||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||||
| Nem fenyegetett |
||||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||||
| Ochotona princeps (Richardson, 1828) |
||||||||||||||||||||||
| Elterjedés | ||||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||
|
A Wikifajok tartalmaz Amerikai pocoknyúl témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Amerikai pocoknyúl témájú médiaállományokat. |
Az amerikai pocoknyúl (Ochotona princeps) az emlősök (Mammalia) osztályának a nyúlalakúak (Lagomorpha) rendjéhez, ezen belül a pocoknyúlfélék (Ochotonidae) családjához tartozó faj.
Tartalomjegyzék |
Elterjedése [szerkesztés]
Észak-Amerika valamennyi országában előfordul. A hegyvidékeken található meg.
Alfajai [szerkesztés]
- Ochotona princeps figginsi
- Ochotona princeps princeps
- Ochotona princeps saxatilis
- Ochotona princeps schisticeps
- Ochotona princeps taylori
Megjelenése [szerkesztés]
Testtömege 170 gramm, testhossza 162-216 milliméter. Szürkésbarna a bundája.
Életmódja [szerkesztés]
Az amerikai pocoknyúl füvet, sást, bogáncsot és nagy füzikét fogyaszt. A sasnak, a sólyomnak, a prérifarkasnak, a vörös hiúznak, a rókának és a menyétnek kedvenc zsákmánya.
Természetvédelmi állapota [szerkesztés]
A globális felmelegedés is hatással lehet az amerikai pocoknyúlra.
Források [szerkesztés]
- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2011. június 28.)
- http://www.bucknell.edu/msw3/browse.asp?id=13500064 - Mammal Species of the World. Don E. Wilson & DeeAnn M. Reeder (editors). 2005. Mammal Species of the World. A Taxonomic and Geographic Reference (3rd ed).
- Ez a szócikk részben vagy egészben az American Pika című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

