Amanirenasz
| Amanirenasz | |||||||
| |||||||
 | |||||||
| Meroitikus sztélé Hamadábból | |||||||
| Uralkodása | i. e. 40–10 körül | ||||||
| Sírja | Dzsebel Barkal 4. (?) | ||||||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Amanirenasz témájú médiaállományokat. | |||||||
Amanirenasz núbiai kusita királynő volt a meroéi korszakban, kb. i. e. 40 és 10 között. Ő a legismertebb kusita uralkodónő, mert i. e. 27–22 közt háborút vívott a Római Birodalommal. Valószínűleg őt említi Kandaké néven Sztrabón, mikor a rómaiak és meroéiak közti háborúról ír.
Élete[szerkesztés]
I. e. 60-50 körül született, és kb. i. e. 40-ben lépett trónra. Meroitikus feliratokon Amnirense qore li kdwe li („Amanirenasz, koré és kandaké”) néven szerepel, azaz a hagyományos királynéi cím, a kandaké mellett a kusita uralkodók címét, a korét is viselte, ez arra utal, hogy nem király felesége volt, hanem ő maga uralkodott.[1] Nevét együtt említik Teritekasszal és Akinidaddal, de pontos kapcsolatuk nem tisztázott.[2] Amanirenaszt bátor, fél szemére vak királynőként írták le. Haláláig, i. e. 10-ig uralkodott.
Konfliktusa a rómaiakkal[szerkesztés]
Mikor i. e. 24-ben Aelius Gallus, Egyiptom római provincia praefectusa egy arábiai hadjárat miatt távol volt Egyiptomtól, a kusiták támadást indítottak Alsó-Núbia ellen. Amanirenasz és Akinidad Szüénénél és Philae-nél legyőzték a római sereget. Sztrabón beszámol róla, hogy „a vad, félszemű Kandaké királynő” i. e. 25-ben több római erődöt is elfoglalt Egyiptom déli részén, és serege Augustus császár bronzszobrának fejével tért vissza, amit eltemetett egy, a győzelemnek szentelt templom lépcsője alá. A szoborfejet 1912-ben megtalálták, ma a British Museumban található.[3][4]
Gaius Petronius, Egyiptom új praefectusa még ebben az évben kiűzte a kusitákat Szüénéből. Sztrabón részletes beszámolója szerint a római seregek messze behatoltak Kúsba, végül Napatát is elérték. Bár ezután visszavonultak északra, hátrahagytak egy helyőrséget Kaszr Ibrimnél (Primisz), amely innentől fogva a Római Birodalom új határa lett. A kusiták megpróbálták elfoglalni Primiszt, de Petronius megakadályozta.[2]
Ezt követően tárgyalások kezdődtek,[5][6] a meroéiak közvetítőket küldtek az ekkor Számoszon tartózkodó Augustushoz, és i. e. 21/20 körül békét kötöttek. A békeszerződés rendkívül kedvező volt a kusiták számára: a harminc mérföldes határsáv déli részét, beleértve Primiszt is, a rómaiak kiürítették, emellett a kusitáknak adót sem kellett fizetniük a császár számára. A rómaiak ugyanakkor továbbra is elfoglalták a Dodekasoinoszt („tizenkét mérföldnyi föld”) mint katonai határzónát, így a határ innentől Hieré Szükaminosz (a mai Maharraka) mellett húzódott.
Ez a megállapodás az i. sz. 3. századig fennállt, a Róma és Meroé közti kapcsolat pedig általánosan békésnek volt mondható, utóbbi hatalma azonban az i. sz. 1. vagy 2. századra már hanyatlásnak indult.[7]
Fordítás[szerkesztés]
- Ez a szócikk részben vagy egészben az Amanirenas című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Török, László. The Kingdom of Kush: Handbook of the Napatan-Meriotic Civilization. Brill (1997). ISBN 978-90-04-10448-8
- ↑ a b The Cambridge History of Africa. Cambridge University Press, 242–250. o. (1975)
- ↑ A History of the World in 100 Objects. New York: Viking, 221-226. o. (2011. április 25.). ISBN 9780670022700
- ↑ History of Africa. London: Palgrave, 54. o. (2012. április 25.). ISBN 9780230308473
- ↑ Jaques, Tony. Dictionary of Battles and Sieges. Greenwood, 713–. o. (2007). ISBN 978-0-313-33538-9
- ↑ (1928) „The Arab Dynasty of Dar for (Darfur) Part II”. African Affairs XXVIII (CIX), 55–67. o. DOI:10.1093/oxfordjournals.afraf.a100377. ISSN 1468-2621.
- ↑ The Story of Africa : Nubia. BBC World Service, 2024. április 25. (Hozzáférés: 2018. szeptember 7.)
Irodalom[szerkesztés]
- Török László, in: Fontes Historiae Nubiorum Vol. II, p. 723-725 (Bergen, 1996). ISBN 82-91626-01-4
- Snowden, Frank M.. Blacks in Antiquity: Ethiopians in the Greco-Roman Experience. Harvard University Press (1970). ISBN 978-0-674-07626-6