Alsódubovány
| Alsódubovány (Dolné Dubovany) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Nagyszombati |
| Járás | Pöstyéni |
| Rang | Dubovány településrésze |
| Polgármester | Jozef Marko |
| Irányítószám | 922 08 |
| Körzethívószám | 033 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | ismeretlen |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Alsódubovány (szlovákul Dolné Dubovany) Dubovány településrésze, egykor önálló falu Szlovákiában, a Nagyszombati kerületben, a Pöstyéni járásban.
Fekvése
Pöstyéntől 14 km-re délnyugatra fekszik.
Története
A régészeti leletek tanúsága szerint Dubovány területén a kőkorszak óta éltek emberek. A vonaldíszes kultúra népének nyomain kívül megtalálták itt a bronzkor és a korai vaskor népeinek nyomait is. A szlávok korai településének nyomait a 8. és 9. századból származó 39 feltárt sír jelzi.
1113-ban a zobori apátság oklevele „villa Lucinci" falut említ. Dubovány falu bizonyos első említése 1279-ből származik „Luchunch"néven. A középkorban a mai Dubovány község helyén két település, a csejtei váruradalomhoz tartozó Felsődubovány és az Ocskay család birtokában levő Alsódubovány állt. Alsóduboványt 1532-ben „Kys Dwbowenka" néven említik. A történeti források szerint 1600-ben Alsóduboványnak 20 háza állt, 1787-ben 332 lakosa és 50 háza volt.
Vályi András szerint: „Alsó Dubovány. Tót falu Nyitra Vármegyében, földes Ura Skultéti Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Dudvág vizétöl nem meszsze, Leopold Városától egy mértföldnyire, határja jeles javakkal bír, mellyekhez képest, első Osztálybéli."[1]
Nyitra vármegye monográfiája szerint: „Alsó-Dubován, kis község a Vág völgyében, 395 lakossal, kik r. kath. vallásu tótok. Az Ocskay-család régi fészke, melynek itt hajdan várkastélya is volt. A XIII. és XIV. században a "de Dub" előnevet használták. Dubovánt azelőtt Luchung várának nevezték és a tatárjárás alatt a vad tatárhordák a várat feldúlták és az Ocskay-családnak több tagját felkonczolták. Kath. temploma 1778-ban épült és czínterme van. Hajdan az Ocskayak temetkezési helyéül szolgált. A község postája, távirója és vasúti állomása Nagy-Kosztolány. Földesurai az Ocskayakon kivül a Leőveyek és Nádasdyak voltak."[2]
1908-ban és 1909-ben tűzvészek pusztítottak, melyek emberéleteket is követeltek. Lakói főként mezőgazdasággal foglalkoztak. 1910-ben 485, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Pöstyéni járásához tartozott.
Alsó- és Felsőduboványt 1943-ban egyesítették.
Lásd még
További információk
Források
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Borovszky - Magyarország vármegyéi és városai. mek.oszk.hu. (Hozzáférés: 2017. május 24.)