Ugrás a tartalomhoz

Alija Nurmuhambetovna Moldagulova

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen InternetArchiveBot (vitalap | szerkesztései) 2021. január 21., 19:45-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (2 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként.) #IABot (v2.0.8)
Alija Nurmuhambetovna Moldagulova
Született1925. október 25.
Bulak
Meghalt1944. január 14. (18 évesen)
Nasva
Állampolgárságaszovjet
Nemzetiségekazak
Fegyvernemmesterlövész
Rendfokozataőrvezető
Egysége54. lövészalakulat
Csatáinémet–szovjet háború
Kitüntetései
IskoláiKözponti Női Mesterlövész-képző Iskola
A Wikimédia Commons tartalmaz Alija Nurmuhambetovna Moldagulova témájú médiaállományokat.

Alija Nurmuhambetovna Moldagulova (oroszul: Алия́ Нурмухамбе́товна Молдагу́лова, kazahul: Әлия Нұрмұхамедқызы Молдағұлова; 1925. október 25.1944. január 14.) kazah nemzetiségű szovjet mesterlövész, posztumusz Szovjetunió Hőse kitüntetést kapott a második világháborúban tett szolgálatáért.

Élete és katonai pályafutása

Bulak aulban született, Kazahsztánban. Szüleit korán elvesztette, édesanyját megölték az éhínség idején, apja külön élt tőlük, üldözték a származása miatt.[1] Moldagulova a nagybátyjával Almatiban élt. 1935-ben Moszkvába, majd Leningrádba költözött, ahol a nagybátyja katonai logisztikai akadémiára járt. 1939 őszén, 14 évesen egy leningrádi gyermekotthonba küldték,[2] ahonnan 1942-ben, a blokád alatt evakuálták. A középiskola elvégzése után ösztöndíjat kapott a Ribinszki Repüléstechnológiai Iskolába.[3][2][4]

1942 szeptemberében jelentkezett a Vörös Hadseregbe, majd 1943-ban elvégezte a mesterlövésznők kiképzésére létrehozott iskolát.[3] Visszaemlékezések szerint nagyon komolyan vette a kiképzést, mindenáron a fronton akart harcolni. 1943 júliusában az 54. lövészalakulathoz került, októberre már 32 német katonát lőtt le.[4]

1944 januárjában, a leningrád–novgorodi offenzíva idején az 54. lövészalakulatot Novoszokolnyikihez (Pszkovi terület) vezényelték, ahol a Novoszokolnyiki–Dno-vasútvonalnál a szovjetek rátörtek a németekre, megpróbálva bevenni a közeli falut. Alija csapata háromszor verte vissza a német támadást.[5] A január 14-i összecsapásban halálos sebet kapott, halála előtt még sikerült búcsúlevelet írnia testvérének.[2] Bajtársaival együtt tömegsírban temették el Monakovo falu közelében.[6]

Moldagulova 91 sikeres találatot vitt be mesterlövészként rövid katonai pályafutása alatt.[7]

Emlékezete

1995. május 9-én, a második világháború végének 50. évfordulójára Kazahsztán emlékbélyeget adott ki Alija Moldagulova arcképével.[8] 1997-ben Almatiban az Asztana téren szobrot emeltek az ő és Mansuk Mametova tiszteletére.[9] Nevét több településen is utca viseli, többek között Moszkvában, ahol szobra is áll, illetve Szentpétervárott, ahol 2019-ben állítottak neki szobrot.[10] Ugyancsak szobra áll Novoszokolnyikiben, Almatiban, Nur-Szultanban, Aktöbében, Simkentben és Moldagulova szülőföldjén is.[4] Aktöbében múzeumot is létesítettek.[4] Életéről dokumentumfilmet és 1985-ben játékfilmet is forgattak.[11]

Jegyzetek

  1. Кундыз Касенова: По другим данным мать Алии Молдагуловой была убита, место захоронения неизвестно (orosz nyelven) (html). Радио Азаттык. [2012. február 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. március 4.)
  2. a b c Алия Молдагулова (orosz nyelven). kazakhi.info. [2012. február 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. június 20.)
  3. a b Молдагулова Алия Нурмухамбетовна (orosz nyelven). www.warheroes.ru . (Hozzáférés: 2018. január 26.)
  4. a b c d Галя Галкина: Дочь Ленинграда (orosz nyelven). Новое поколение, 2010. április 16. [2016. március 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. január 4.)
  5. Евстигнеев Г. . Гнев ваш громом прогремит, Снайперы (orosz nyelven). Молодая гвардия, 158. o. (1976) 
  6. Информация из списков захоронения (orosz nyelven). Министерство обороны Российской Федерации. (Hozzáférés: 2019. május 25.)
  7. Sakaida, Henry. Heroines of the Soviet Union 1941–45 (angol nyelven). Bloomsbury Publishing (2012. április 20.). ISBN 9781780966922 
  8. Aliya Moldagulova stamp. (Hozzáférés: 2013. július 27.)[halott link]
  9. Attractions of Almaty. [2016. március 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. július 27.)
  10. Памятник Алие Молдагуловой открыли в Санкт-Петербурге (orosz nyelven). Tengrinews.kz, 2019. május 6. (Hozzáférés: 2019. május 25.)
  11. Снайперы (orosz nyelven). Казахфильм. (Hozzáférés: 2019. május 25.)