Alişar

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ankuwa (?)
Alişar
Alisar agyagedény.jpg
Állatformájú kerámiaedény (ACM, Ankara)

Alapítás i. e. 3000 előtt
Megszűnés i. e. 6. század
Oka tűzvész
Lakói hattik
hettiták
asszírok
phrügök
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 520 m
Elhelyezkedése
Alişar (Törökország)
Alişar
Alişar
Pozíció Törökország térképén
é. sz. 39° 36′ 22″, k. h. 35° 15′ 42″Koordináták: é. sz. 39° 36′ 22″, k. h. 35° 15′ 42″

Alişar (Alişarhöyük, Alişar Höyük, Alişar Hüyük) Közép-Anatólia keleti részén Yozgat tartományban található régészeti lelőhely (településdomb: tepe, höyük). Sorgun és Sarikaya városok közt található, a Kanak Su (a Felső Kanak mellékfolyója), vagy másképpen Alişar Özü völgyében. Szomszédos települései: délen Alişar, északnyugaton Karaveli.

A régészeti lelőhely[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Kayseri-től 130 kilométerre levő régészeti terület mintegy 18 hektár nagyságú, amely egy fellegvárat (citadellát), valamint masszív városfalakkal védett alsóvárost foglal magába. A régész Gorny véleménye szerint a hettita Ankuwa településsel azonosítható. Más vélemények szerint Kuššara vagy Šanaḫuitta településekkel azonos.

Az ásatások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Alişarhöyükön 1927-32. között a chicagoi egyetem Hans Henning von der Ostem által vezetett csoportja végzett ásatásokat. 1990. óta a chicagoi egyetemnek egy újabb csoportja folytatja az ásatásokat, Ronald R. Gorny vezetése alatt. A T 11. és T 10-es településrétegeket az asszír kereskedő-kolóniák korára datálta. A T 11-es rétegben található rombolási nyomok feltehetőleg a hettiták támadására, vagy uralmára vezethetők vissza.

A régészeti leletek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az ásatások során talált leleteket az ankarai Anatóliai Civilizációk Múzeuma-ban tartják, s ott tekinthetők meg.

Településtörténet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Gorny véleménye szerint a korábbi időkben valószínűleg hatti település lehetett és a hettitáknak Kaneš-ből északra irányuló terjeszkedésével vált a hettita impérium részévé. Az Alişarhöyükön fellelt agyagtáblák gazdasági tárgyú szövegeiből kitűnik, hogy a város az asszír kalmárklóniák hálózatának fontos északi tagja volt.

Később, a bronzkorban (Kr. e. 3000 k.–Kr. e. 2000 k.) a jelek szerint két kultúra létezhetett e területen, a leletek ugyanis külső támadók behatolására utalnak. Valószínűleg az indoeurópai hettiták vagy velük rokon törzsek törtek be a területre, de rövid időn belül beolvadtak a lakosságba. A helyi, kis-ázsiai kultúra tárgyi emlékei között számos Kr. e. XIX. sz.-i „kappadókiai agyagtábla” maradt ránk az Alisar Hüyükben élt asszír kereskedő-kolónusok feljegyzéseivel.

A Kr. e. XIII. sz. után a mesterséges domb phrüg erődnek adott helyet, melyet várfal vett Körül. A település egészen a Kr. e. VI. sz.-ig létezhetett, végül tűz pusztította el.

Források és Irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • ACM: Museum für Anatolische Zivilisationen (Museumführer), - ACM 1997. (magyarra fordította: Kiss Tamás: KT_ARCHIV_VeML) - ISBN 975-7423-33-X
  • Sebastiano Soldi: Az Ókori Közel-Kelet művészete, A művészet története 1. - Corvina Kiadó, 2006 - ISBN 963-13-5554-3
  • Békési B. István: Törökország (p.482-489) - Panoráma-könyvek - ISBN 963-243-150-2
  • M. Roaf: A mezopotámiai világ atlasza - Bp. Helikon K.1998. - ISBN 963-548-790-8
  • C.W.Ceram: A hettiták regénye. Gondolat K. (1964)

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]