Algaevő harcsák

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Algaevő harcsák
Ancistrus dolichopterus
Ancistrus dolichopterus
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Főosztály: Csontos halak (Osteichthyes)
Osztály: Sugarasúszójú halak (Actinopterygii)
Alosztály: Újúszójúak (Neopterygii)
Alosztályág: Valódi csontoshalak (Teleostei)
Öregrend: Pontyszerűek (Ostariophysi)
Rend: Harcsaalakúak (Siluriformes)
Család: Tepsifejűharcsa-félék (Loricariidae)
Alcsalád: Ancistrinae
Nemzetség: Ancistrini
Nem: Algaevő harcsák (Ancistrus)
Kner, 1854
Szinonimák
  • Pristiancistrus Fowler, 1945
  • Thysanocara Regan, 1906
  • Xenocara Regan, 1904
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Algaevő harcsák témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Algaevő harcsák témájú kategóriát.

Albinó algaevő harcsa

Az algaevő harcsák (Ancistrus) a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályának a harcsaalakúak (Siluriformes) rendjébe, ezen belül a tepsifejűharcsa-félék (Loricariidae) családjába tartozó nem.[1]

A legkedveltebb akváriumi halak közé tartozó, és egyben a legjobb algapusztító fajokat foglalja magában az 66 fajt tartalmazó nem. Tartásuk és szaporításuk nem túl bonyolult, ritkán betegszenek meg, mivel a legtöbb akváriumi betegséggel szemben ellenállók. Egyik legismertebb fajtája az akvaristák körében az Ancistrus temminckii, magyarul algaevő harcsa.

Származásuk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Ancistrus elnevezést a görög agkriston (horog) szóból, kapta, utalva a szívószája miatti jellegzetes fejállására. Az Ancistrus fajok Dél-Amerika különböző részeiből származnak, a kereskedelemben általában ezek keverékei fordulnak elő.[2]

Tartásuk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Mindenevőek, bármilyen táplálékot elfogyasztanak, de feltétlenül szükségük van növényi táplálékra is (pl.: főtt cukkinira, spirulina tablettára), nevéből következően természetesen igen sok algát is megesznek. Kedvelik a gyökereket, mert táplálék kiegészítésnek ezeket is fogyasztják. Ha elég búvóhely van az akváriumban akkor elég sok fajjal együtt tudnak élni. Elég félénkek és majdnem egész nap rejtőzködő életmódot folytatnak.[2]

Kifejlett mérete: 15 centiméter, a hal igényelt vízhőmérséklete 23-27 °C, pH: 6,5- 7,2, szükséges vízkeménység 2,8-11,2NK°.

Szaporításuk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A nemeket könnyű megkülönböztetni mivel a hímnek feltűnő tüskés bőrkinövés van a pofáján. Általában közös akváriumban is szaporodik. Lágy vizet szereti, ezért még ajánlatosabb gyökeret tenni az akváriumba, mivel ez lágyítja a vizet. Az ikrákat egy üreg "mennyezetére" vagy hasonló rejtett helyekre rakják, ezek után a hím őrzi őket. Az ivadékok körülbelül két hét multán kelnek ki, az üreget 1-2 nap múlva, hagyják el. A kicsiket minél előbb rakjuk külön egy kisebb szaporító akváriumba! Átlagosan 50-100 ivadék kell ki egy ikrázáskor.[2]

Rendszerezés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A nembe az alábbi 66 faj tartozik:[3]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2010. szeptember 11.)
  2. ^ a b c R.Róbert / Rain: Anci - Algaevő harcsa - (Ancistrus sp.). rainakvarisztika.hu, 2009. február 18. (Hozzáférés: 2010. szeptember 11.)
  3. Ancistrus Kner, 1854 (angol nyelven). auburn.edu. (Hozzáférés: 2010. szeptember 11.)

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]