A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Hossz: 61,67 km Nyomtávolság :1000 mm Feszültség: 11 kV 16,7 Hz ~ Üzemeltető: Rhätische Bahn Maximális emelkedés: 35 ‰
Landquart felől
41,26
Thusis 697 t.sz.m.
Hinterrhein (228 m)
43,08
Sils im Domleschg 735 t.sz.m.
Lehnenviadukt (56 m)
Lehnenviadukt (44 m)
Lehnenviadukt (41 m)
Lehnenviadukt (9 m)
Campell (32 m)
Lehnenviadukt (19 m)
Lehnenviadukt (20 m)
Campi (218 m)
Lehnenviadukt (39 m)
Lehnenviadukt (25 m)
Runplanas (502 m)
Äusserer Cugnieler Viadukt (24 m)
Innerer Cugnieler Viadukt (22 m)
Cugnieler (39 m)
Versasca (694 m)
Lehnenviadukt (25 m)
Versasca Viadukt (58 m)
Pflanzgarten I (39 m)
Pflanzgarten II (98 m)
Bendertobel Viadukt (57 m)
Passmal (420 m)
Lehnenviadukt (32 m)
Tschuggentobel Bogenbrücke (22 m)
Lochtobel Viadukt (102 m)
Muttnertobel Viadukt (45 m)
Solis (986 m)
49,33
Solis 851 t.sz.m.
Alte Kantonsstrasse Viadukt (54 m)
Solisbrücke (164 m)
Lehnenviadukt (52 m)
Alvaschein (609 m)
Lehnenviadukt (17 m)
Nisellas (274 m)
Lehnenviadukt (72 m)
Lehnenviadukt (74 m)
Salons-Galerie (7 m)
Salons (60 m)
Lehnenviadukt (29 m)
Lehnenviadukt (24 m)
Mistail (300 m)
Mistailtobel Viadukt (32 m)
Valmala Viadukt (30 m)
53,95
Tiefencastel 884 t.sz.m.
Lehnenviadukt (27 m)
Lehnenviadukt (68 m)
Tiefencastel (26 m)
58,13
Surava 939 t.sz.m.
Ava da Crappa Naira (15 m)
Pro Quarta (32 m)
Lehnenviadukt (34 m)
60,78
Alvaneu 999 t.sz.m.
Schmittentobel (137 m)
Zalaint (27 m)
Lehnenviadukt (21 m)
Landwasserviadukt (136 m)
Landwasser (216 m)
Sparbogen (31 m)
Davos Platz felől
64,36
Filisur 1'080 t.sz.m.
Val Nova Viadukt (44 m)
Greifenstein (698 m)
Schlossberg (56 m)
Faleinertobel Viadukt (50 m)
Faleinerweg (36 m)
Ruegna (21 m)
Kleiner Cruschetta (74 m)
Kleine Cruschetta Galerie (37 m)
Grosser Cruschetta (417 m)
Surmintobel Viadukt (34 m)
Surmin (224 m)
Bellaluna (28 m)
Lehnenviadukt (31 m)
Bellaluna (46 m)
Stulsertobel I (84 m)
Stulsertoblel-I-Viadukt (43 m)
Stulsertoblel-II-Viadukt (41 m)
Stulsertobel II (103 m)
70,19
Stugl /Stuls 1'277 t.sz.m.
Streda Viadukt (28 m)
Streda (74 m)
Ava da Lungia Viadukt (14 m)
Bergünerstein (409 m)
Glatscheras (334 m)
73,14
Bergün/Bravuogn 1'372 t.sz.m.
Val-Tuors-Viadukt (42 m)
Clix-Viadukt (72 m)
God (487 m)
Sagliaz I Viadukt (17 m)
Plaz-Viadukt (96 m)
Plaz (262 m)
Sagliaz II Viadukt (14 m)
Val Tisch (102 m)
Prasegras (34 m)
Blais Leda Viadukt (14 m)
Chanalletta-Galerie (117 m)
79,30
Muot
1'575 t.sz.m.
Muot Viadukt (17 m)
Fuegna Viadukt (13 m)
Fuegna-Galerie (53 m)
Sparbögen (30 m)
Albulaviadukt I (60 m)
Rugnux (662 m)
Rugnux-Galerie (30 m)
Rugnux-Viadukt (74 m)
Ava da Rots Bogenbrücke (17 m)
Albulaviadukt II (95 m)
Toua (677 m)
Albulaviadukt III (138 m)
Maliera-Galerie (220 m)
Albulaviadukt IV (44 m)
Zuondra (535 m)
Ava da Zavretta Brücke (25 m)
85,71
Preda 1'789 t.sz.m.
Albulatunnel (5865 m)
Beverin Brücke (14 m)
91,80
Spinas 1'815 t.sz.m.
Beverin I Bogenbrücke (27 m)
Scuol-Tarasp felől
95,60
Bever 1'710 t.sz.m.
Beverin II Bogenbrücke (23 m)
97,71
Samedan 1'705 t.sz.m.
Pontresina felé
Sper l’En (100 m)
Ava da Schlattain (10 m)
100,32
Celerina 1'730 t.sz.m.
Charnadüra I (449 m)
Lehnenviadukt (37 m)
Argentieri (114 m)
Via Serlas Brücke (22 m)
Berninabahn Tirano felől
102,93
St. Moritz 1'775 t.sz.m.
A Thusis–St. Moritz-vasútvonal , vagy más néven az Albula-vasút egy 61,7 km hosszúságú, 1000 mm-es nyomtávolságú vasútvonal Svájcban az RhB kezelésében.
Építése 1898 szeptemberében kezdődött, az első szakasza 1903 . július elsején nyílt meg. Folytatása St. Moritzig 1904 . július 10 -ére készült el. Később 11 kV 16,7 Hz váltakozó árammal villamosították.
2008 . július 7-én a vasútvonal a Berninabahn vasútvonallal együtt felkerült az UNESCO világörökségei listára.
Irodalom Gian Brüngger, Tibert Keller, Renato Mengotti: Abenteuer Albulabahn . Chur 2003, ISBN 3-85637-279-2 .
Gion Caprez, Peter Pfeiffer: Albulabahn. Harmonie von Landschaft und Technik . AS-Verlag, Zürich 2003, ISBN 3-905111-89-6 .
Hubertus von Salis Soglio: Bahnhistorischer Lehrpfad Preda–Bergün. 5. Auflage. Herausgegeben vom Verkehrsverein Bergün. Thusis 1997 (Bezug beim RhB-Bahnladen oder am Bahnhof Bergün).
Henning Wall: Albula – Schlagader Graubündens . Aachen 1984, ISBN 3-921679-33-8 .
Eisenbahn Journal. Sonderausgabe Rhätische Bahn (I) . Hermann Merker Verlag, Fürstenfeldbruck 1.1988, S. 34–102. ISSN 0720-051X Friedrich Hennings: Projekt und Bau der Albulabahn . Chur 1908.
Hennings: Die neuen Linien der Rhätischen Bahn. In: Schweizerische Bauzeitung .ISSN 0036-7524 , S. 5–7 (PDF; 2,3 MB ). További információk
Rhätische Bahn vasúti vontatójárművek és vasútvonalak
