Akureyri

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Akureyri
Akureyri.JPG
Városközpont
Akureyri címere
Akureyri címere
Közigazgatás
Ország  Izland
Irányítószám 600, 603, 630
Népesség
Teljes népesség 17 304 fő (2008) +/-
Népsűrűség 138,4 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 125 km²
Időzóna WET, UTC+0
Elhelyezkedése
Akureyri  (Izland)
Akureyri
Akureyri
Pozíció Izland térképén
é. sz. 65° 41′, ny. h. 18° 06′Koordináták: é. sz. 65° 41′, ny. h. 18° 06′
Akureyri weboldala

Akureyri város Izland északi részén. Reykjavík után a második legnagyobb város. A 2008-as népszámlálás szerint a város teljes lakossága 17 304 fő. Észak-Izland fővárosának is nevezik, mivel jelentős kikötő és halászati központ.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Akureyri a 19. század végén

A norvég viking Helgi Eyvindarson telepedett le először ezen a vidéken a 9. században. Akureyri első írásos említése 1562-ből származik, amikor egy nőt házasságtörésért elítéltek itt. A 17. században dán kereskedők hoztak létre lerakatot a város jelenlegi helyén, ami akkoriban még csak egyike a volt a számos lakható helynek. Azonban a kiváló természetes kikötőhely, és a környező területek jó mezőgazdasági adottságai alátámasztják a helyválasztást. A dán kereskedők nem laktak itt egész évben, télre az épületeiket bezárták, és hazautaztak.

Az első állandó település 1778-ban jött létre, a dán királytól (aki ekkor Izland királya is volt) nyolc évvel később, 1786-ban kapta meg a községi oklevelét, több más izlandi várossal együtt. A király ezzel szerette volna javítani az izlandiak életkörülményeit, mivel ezidáig nem léteztek Izlandon városias térségek. A király törekvései azonban sikertelenek voltak, Akureyri 12 fős népessége nem növekedett. 1836-ban elvesztette községi címét, amit csak 1862-ben kapott vissza. Ettől kezdve viszont növekedésnek indult, a jó kikötési lehetőségei és valószínűleg még inkább a környező mezőgazdasági területek miatt. A mezőgazdasági termékeket feldolgozó ipar volt a város húzóágazata, ami elősegítette a további fejlődését.

A 20. században Izlandon is bekövetkezett a vidéki népesség tömeges bevándorlása a városokba. A kereskedelem és szolgáltatás vált a legfőbb foglalkozatóvá, a feldolgozóipar pedig az 1990-es évekre hanyatlásnak indult.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Akureyri az Eyjafjörður fjord nyugati oldalán található. Magas hegyek veszik körül, amik közül a legmagasabbak a Súlur (1213 m) és a Hlíðarfjall (1116 m). A parti terület egy vékony sík sáv egy meredek, de nem túl magas hegy domb előtt. Korábban számos kis földnyelv (Izlandiul: eyri, mint Akur-eyri) nyúlt be a vékony parti sávból, de a feltöltések hatására ezek eltűntek. Ezalól az egyetlen kivétel az Oddeyri, amit a városon áthaladó folyó, a Glerá hozott létre. Fekvésének köszönhetően viszonylag meleg klímával rendelkezik Akureyri és térsége.

Közlekedés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Akureyri a régiójának közlekedési központja, kiváló tengeri, légi és szárazföldi kapcsolatai vannak.

A kikötő a város legfontosabb pontja, mivel a megélhetésének alapja a halászat. Itt található néhány nagy halfeldolgozó üzem is, ahová a halászhajók közvetlenül kiköthetnek. De a kikötő az idegenforgalom szempontjából is jelentős, számos nagy sétahajó köt ki itt a nyári hónapokban. De az áruszállításban is jelentős a szerepe.

A város repülőtere főként belföldi járatokat fogad, de alkalmilag nemzetközi járatok is használják. Az Air Iceland naponta többször repülnek Reykjavíkba, további járatainak célpontja Grimsey, Vopnafjörður és Þórshöfn. Menetrendszerinti járatot Koppenhágába 2006 óta üzemeltet az Iceland Express társaság, de csak a nyári hónapokban.

Az 1-es út (a körút Izland körül) áthalad Akureyrin, és így közvetlen közuti kapcsolata van az ország többi részével.

Lakosság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Akureyri
Év * Lakosság
1997 15 289
2003 16 228
2004 16 450
2005 16 736
2006 16 822

* December 1-jei adatok

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Akureyri témájú médiaállományokat.