Aglaeactis cupripennis
 | ||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
.jpg)
| ||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||
Nem fenyegetett      
| ||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||
| ||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||
| Aglaeactis cupripennis (Bourcier 1843) | ||||||||||||||||
| Elterjedés | ||||||||||||||||
| ||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Aglaeactis cupripennis témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Aglaeactis cupripennis témájú kategóriát. |
Az Aglaeactis cupripennis a madarak osztályának sarlósfecske-alakúak (Apodiformes) rendjébe és a kolibrifélék (Trochilidae) családjába tartozó faj.[1][2]
Rendszerezése
A fajt Jules Bourcier francia ornitológus írta le 1843-ban, a Trochilus nembe, Trochilus cupripennis néven,[3] innen helyezték jelenlegi nemébe.
Alfajai
- Aglaeactis cupripennis caumatonota Gould, 1848
- Aglaeactis cupripennis cupripennis (Bourcier, 1843)[2]
Előfordulása
Dél-Amerika északnyugati részén, az Andok hegységben, Kolumbia, Ecuador és Peru területén honos. A természetes élőhelye szubtrópusi és trópusi hegyi esőerdők és cserjések.[4]
Megjelenése
Testhossza 12-13 centiméter, testtömege 7-8 gramm.[3]
.jpg) |
Életmódja
Nektárral és virágporral táplálkozik.[3]
Természetvédelmi helyzete
Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma pedig stabil. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.[4]
Jegyzetek
- ↑ A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2018. december 25.)
- ↑ a b A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2018. december 25.)
- ↑ a b c Hand Books the Birds. (Hozzáférés: 2018. december 25.)
- ↑ a b A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2018. december 25.)
