Ady Lajos
| Ady Lajos | |
.jpg) | |
| Székely Aladár felvétele | |
| Született | Ady Lajos 1881. január 29. Érmindszent |
| Elhunyt | 1940. április 18. (59 évesen) Budapest |
| Állampolgársága | magyar |
| Nemzetisége | magyar |
| Foglalkozása | tanár |
| Sírhelye | Fiumei Úti Sírkert[1] |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Ady Lajos témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Diósadi Ady Lajos, írói álnevein: Al, Bence, Nagy János, ys[2] (Érmindszent, 1881. január 29. – Budapest, 1940. április 18.) magyar irodalomtörténeti és pedagógiai író, főgimnáziumi tanár, tankerületi főigazgató, Ady Endre öccse.
Élete
Egyetemi tanulmányait Kolozsvárott fejezte be magyar-latin szakon, ezután Zilahon, 1909-től Budapesten lett tanár. 1919 februárjától a debreceni tankerület főigazgatója volt, ahonnan 1935-ben a fővárosi tankerületi főigazgatóságra helyezték át. Ady Endre című, 1923-ban megjelent kötete az Ady-kutatás egyik fontos forrása, azonban bátyja világnézetétől eltérnek, és bizonyos elfogultságot tükröznek. Ady Endre Márkó király c. művét 1923-ban tette közzé, Párizsi noteszkönyvét 1924-ben. Több tankönyvet, ifjúsági irodalmi kiadványt szerkesztett vagy írt ezekhez előszót. Délibábos nyelvészettel is foglalkozott, az Ady családnevet Ond vezér nevéből próbálta levezetni.
Jegyzetek
- ↑ http://resolver.pim.hu/auth/PIM39824, Ady Lajos, 2018. szeptember 12.
- ↑ Gulyás Pál: Magyar írói álnévlexikon. Budapest, 1978, Akadémiai Kiadó, 516. oldal.
Források
- Magyar irodalmi lexikon I. (A–K). Főszerk. Benedek Marcell. Budapest: Akadémiai. 1963.
- Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967. 13–14. o.
- Ki kicsoda a magyar irodalomban? Tárogató könyvek ISBN 963-8607-10-6
További információk
- Berényi Zsuzsanna Ágnes: Budapest és a szabadkőművesség. Bp., Szerző, 2005.
- Gutenberg nagy lexikon. Minden ismeretek tára. Bp., Nagy Lexikon Kiadóhivatal, 1931-1932.
- Irodalmi lexikon. Szerk. Benedek Marcell. Bp., Győző A., 1927.
- Ki-kicsoda? Kortársak lexikona. [Bp.], Béta Irodalmi Rt., [1937].
- Magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Benedek Marcell. Bp., Akadémiai Kiadó, 1963-1965.
- Három évtized története életrajzokban. Szerk. Gellért Imre és Madarász Elemér. Bp., Európa Irodalmi és Nyomdai Rt., [1932].
- A magyar társadalom lexikonja. Bp., A Magyar Társadalom Lexikona Kiadóvállalat, 1930.
- Palatinus József: A szabadkőművesség bűnei. 4. kiad. Bp., 1938-1939. Budai-Bernwaliner József ny.
- Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-.
- A Tiszántúli Szépmíves Céh almanachja, 1932. Szerk. Benyovszky Pál, Szalacsy Rácz Imre. Debrecen, Tiszántúli Könyv- és Lapkiadó, 1931.
- Tolnai új világlexikona. Bp., Tolnai, 1926-1933.
- Uj Idők lexikona I–XXIV. (szerk.) Dr. Balla Antal – Dr. Benedek László – Dr. Bacsó Jenő – Dr. Angeli Ottó. Budapest: Singer és Wolfner Irodalmi Intézet Rt. 1936–1942.
- Uj lexikon. A tudás és a gyakorlati élet egyetemes enciklopédiája. Szerk. Dormándi László, Juhász Vilmos. [Bp.], Dante-Pantheon, 1936.
- Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub.
- Új magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Péter László. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994.