Abu l-Vafá Muhammad ibn Muhammad al-Búzdzsáni

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Abu l-Vafá Muhammad ibn Muhammad al-Búzdzsáni
Buzjani, the Persian.jpg
Életrajzi adatok
Született 940. június 10.
Bagdad
Elhunyt 998. július 15. (58 évesen)
Bagdad
Ismeretes mint csillagász

Abu l-Vafá Muhammad ibn Muhammad al-Búzdzsáni (arab írással أبو الوفاء محمد بن محمد البوزجاني, tudományos átiratban Abū l-Wafāʾ Muḥammad ibn Muḥammad al-Būzǧānī; 940. június 10. – 998. július 15.) perzsa származású, arabul alkotó középkori muszlim csillagász, matematikus.

Al-Kitáb al-kámil („A teljes könyv” a csillagászatról) című műve és csillagászati táblázatai még több száz évvel később is nagy hatással voltak a középkori arab csillagászokra.

Ő volt az első, aki bebizonyította, hogy a szinusztétel érvényes gömbfelületen is (például az éggömbön). Abu l-Vafá szabálytalan eltéréseket vett észre a Hold mozgásában. Ezt csak több száz évvel később tudták fejlettebb égimechanikai elméletekkel megmagyarázni.

Bagdadban élt és dolgozott. Jelentősen hozzájárult a gömbi trigonometria fejlődéséhez. Elsőként alkalmazott arab szövegben negatív számokat a könyvében, amit kereskedők számára adott közre.

Nevéhez fűződik szinusz és tangens-értékek kiszámítása 15' intervallumonként, ami táblázatban jelent meg. Bevezette a szekáns és koszekáns fogalmát. Több könyvet is írt, amik nem maradtak fenn.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A mai Irán területén született, Horászán Búzsgán nevű városában (ma Torbat Dzsám, Razavi Horászán tartomány). A Nisápur és Herát között fekvő település nevének arab változata volt a Búzdzsán, amely Abu l-Vafá nevében megőrződött. 959-ben, 19 éves korában Bagdadba költözött, közel negyven évig ott élt és ott is halt meg 998-ban.[1] Bagdadban vezető csillagásznak és matematikusnak számított. Megfigyeléseit a Báb al‐Tibn obszervatóriumban végezte. Búzdzsáni különösen a 975 utáni évtizedben volt aktív. A 987989 között főemíri címet viselő Saraf ad-Daula buvajhida fejedelem kívánságára és támogatásával új obszervatóriumot hozott létre Bagdadban. Itt elsőként egy hat méter hosszú fali kvadránst épített, amivel a csillagok pozícióit lehetett meghatározni. Saraf al‐Daula maga is tanult ember volt, aki érdeklődött a csillagászat iránt.[2] Búzdzsáni bagdadi évei alatt szorosan együttműködött az új obszervatórium élére kinevezett al-Kúhival, és a Hvárezmben tevékenykedő fiatalabb kortársával, al-Bírúnival is levelezésben állt, sőt összehangolt megfigyeléseket végeztek.[3]

Matematika[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Trigonometrikus azonosságokat állapított meg, például a sin(a ± b) összefüggést modern formájában. Ekkoriban az ókori görög matematikusok még húrok hosszával fejezték ki az kapcsolatot a mennyiségek között.[4]

\sin(\alpha \pm \beta) = \sin \alpha \cos \beta \pm \cos \alpha \sin \beta

Felfedezte a gömbi háromszögek szinusz-törvényét:

\frac{\sin A}{\sin a} = \frac{\sin B}{\sin b} 
= \frac{\sin C}{\sin c}

ahol A, B, C az oldalak hossza, a, b, c a szemben lévő szögek.[4]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. John J. O'Connor és Edmund F. Robertson. Mohammad Abu'l-Wafa Al-Buzjani a MacTutor archívumban. (angol)
  2. Behnaz Hashemipour: Būzjānī: Abū al‐Wafāʾ Muḥammad ibn Muḥammad ibn Yaḥyā al‐Būzjānī
  3. Behnaz Hashemipour: Būzjānī: Abū al‐Wafāʾ Muḥammad ibn Muḥammad ibn Yaḥyā al‐Būzjānī
  4. ^ a b Jacques Sesiano, "Islamic mathematics", p. 157, in Selin, Helaine & D'Ambrosio, Ubiratan, eds. (2000), Mathematics Across Cultures: The History of Non-western Mathematics, Springer, ISBN 1-4020-0260-2

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Fordítás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben az Abū al-Wafā' Būzjānī című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.