Abszolút többségi kritérium
.svg)
Az abszolút többségi kritérium olyan szavazási kritérium, amelyet egy egygyőzteses szavazási rendszer akkor teljesít, ha abban egy olyan jelölt, amelyet a szavazók abszolút többsége (több mint 50%) preferál, akkor ez a jelölt garantált nyer.[1][2][3]
Néhány módszer, amely megfelel ennek a feltételnek az azonnali többfordulós szavazás (IRV), a relatív többségi szavazás, valamint bármely Condorcet-módszer,
A kritériumot eredetileg azokra a módszerekre nézve határozták meg, amelyekben rangsorolt (preferenciális) szavazatot lehet leadni, ezek közül egyes rendszerek, mint például a Borda-számlálás egyetlen definícióban sem teljesítik a kritériumot. Más módszereknél, mint például a STAR szavazás, pontozós szavazás, jóváhagyó (elfogadó) szavazás és többségi ítélet esetében a rendszer a használt kritérium definíciójától függően sikeres vagy sikertelen lehet.
Más szavazási rendszerek hívei azt állítják, hogy a többségi kritérium valójában a szavazási rendszer hibája, és nem jellemzője, mivel ez a többség zsarnokságához vezethet, amikor olyan polarizálódó jelöltet választanak meg, akit a szavazók valamivel több mint fele preferált, de lehetséges, hogy mindenki más gyűlöl.[4][5][6][7][8] Más rendszerek jobbak lehetnek olyan konszenzusos jelöltek megválasztásában, akik szélesebb vonzerővel rendelkeznek, ami állítólag jobb képviselőivé teszi őket a lakosság egészének.[9][10] Ezeket inkább "haszonelvűnek" (utilitárius) vagy "konszenzus-keresőnek" nevezik, mint "többséginek ".[11][12][13] Peter Emerson a a Borda-számlálás híveként azzal érvel, hogy a többségi szabály alapvetően hibás, és keserűséghez, megosztottsághoz és erőszakhoz vezet, példaként említve Észak-Írországot és Boszniát .[14][15] Megjegyzendő azonban, hogy egy haszonelvű rendszerben, amikor nincs konszenzusos jelölt, a kisebbség preferenciája felülmúlhatja a többség preferenciáját, ha csak valamivel magasabb hasznosságot kínál; így a haszonelvű módszereknek nem mindig növelnik a konszenzust.
Megjegyzendő, hogy a kölcsönös többségi kritérium a többségi kritérium általánosított formája, amely azt hivatott figyelembe venni, amikor a többség több jelöltet részesít előnyben az összes többinél. A többségi kritériumot teljesítő, de a kölcsönös többségi kritériumnak nem megfelelő szavazási módszerek egy kivételével a többség által előnyben részesített jelöltek közül mindenkit lemorzsolhatnak, hogy biztosítsák a többség által preferált jelöltek egyikének a győzelmét, és spoiler hatást keltenek.[16] Erről figyelemre méltó az elterjedt első választási módszer, mivel a többségi előnybe kerülésért versengő nagy pártok gyakran előválasztással próbálják megakadályozni, hogy egynél több jelölt induljon és megoszoljon a szavazat.
Összehasonlítás a Condorcet-kritériummal[szerkesztés]
A többségi kritérium szerint X jelöltnek kell nyernie, ha a szavazók többsége igenlő választ ad az „Ön jobban preferálja X-et minden más jelölttel szemben?” kérdésre. .
A Condorcet-kritérium erősebb. Eszerint egy X jelöltnek kell nyernie, ha minden más Y jelöltre több szavazó van, akik igennel válaszolnak az „Ön inkább választjaná X-et Y helyett?” kérdésre igennel válaszol. A Condorcet-kritérium kielégítése magában foglalja a többségi kritériumét, de fordítva nem, azaz az abszolút többségi kritérium teljesítése szükséges, de nem elégséges felétele a Condorcet-kritérium teljesülésének.
Abban az állításban, hogy a Condorcet-kritérium erősebb, mint a többségi kritérium, a kritérium szót olyan kritériumként kell értelmezni, amelyet egy szavazási rendszer teljesíthet vagy nem, nem pedig olyan kritériumként, amelynek egy jelöltnek meg kell felelnie a választás megnyeréséhez.
Példák[szerkesztés]
A többségi kritériumot teljesítő rendszerek[szerkesztés]
Relatív többségi szavazás[szerkesztés]
A relatív többségi szavazás teljesíti az abszolút többségi kritériumot, ugyanis a relatív többség (több szavazatot szerez, mint a többi jelölt) egy ilyen rendszerben gyengébb követelmény, mint az abszolút többség: Ha egy jelölt abszolút többséget szerez egy olyan választáson, ahol minden választónak egy szavazata akkor, akkor nem lehet, hogy egy másik jelölt szerezze meg a szavazatok relatív többségét.
A relatív többségi szavazást a leggyakoribb formájában nem tartják preferenciláis rendszernek, mivel ebben a szavazók csak az első preferenciájukat jelezhetik ("egy X"). Ettől még a többségi kritérium értelmezhető a rendszerre, mivel úgy is felfogható, hogy a relatív többségi rendszerben minden választó preferenciális szavazatot ad le (mint az azonnali többfordulós szavazásban), de nem rangsorolja a többi jelöltet, csak az általa leginkább preferáltat ("egy 1-es"). Ha a választók szokásos preferenciális szavazatot adhatnának le, amit számos különböző módon lehet megszámolni (ezért van többféle preferenciális szavazási rendszer) a relatív többségi rendszer az a módszer, amelyik nem veszi figyelem a többi preferenciákat a szavazólapokon, csak az 1-est.
Azonnali többfordulós szavazás (IRV)[szerkesztés]
Kétfordulós szavazás[szerkesztés]
Condorect módszerek[szerkesztés]
A többségi kritériumot nem teljesítő rendszerek[szerkesztés]
Borda-számlálás[szerkesztés]
Vitatott rendszerek (értelmezés kérdése)[szerkesztés]
Jóváhagyó szavazás[szerkesztés]
Nem egyértelmű, hogy a jóváhagyó szavazás megfelel-e a többségi kritériumnak. A jóváhagyó szavazás nem preferenciális (rangsorolós) szavazási módszer, míg a többségi kritériumot a rangsorolt szavazási módszerekre értelmezve hozták létre. Értelmezés kérdése a kibővítése nem preferenciális szavazási módokra.
A szoros értelemben véve, ha a szavazók többsége egy jelöltet jobbnak tart az összes többinél, a jóváhagyó szavazás felhatalmazza a választókat arra, hogy megválasszák ezt a jelöltet, de nem kényszerítik rá őket. Az abszolút többségi tömb szavazói úgy szavazhatnak, hogy garantálják a kedvenc jelöltjük megválasztását. Ha azonban a szavazók közül néhányan inkább egy szélesebb támogatottságú konszenzusos jelöltet keresnek, a jóváhagyási szavazás lehetővé teszi számukra ezt.
Ha az „jobban preferál” kifejezés a preferencia tényleges kifejezését elvárja („jobb szavazat adása”), akkor a jóváhagyó szavazás megfelel az abszolút többségi kritériumnak. Azonban, ha a "a jobban preferál" nem várja el a preferencia tényleges kifejezését a szavazólapon (csupán "ne értékeld rosszabbnak", mint mást), akkor a jóváhagyó szavazás nem teljesíti a kritériumot.
Lásd még[szerkesztés]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Rothe, Jörg. Economics and Computation: An Introduction to Algorithmic Game Theory, Computational Social Choice, and Fair Division (angol nyelven). Springer, 231. o. (2015. augusztus 18.). ISBN 9783662479049 „A voting system satisfies the majority criterion if a candidate who is placed on top in more than half of the votes always is a winner of the election.”
- ↑ Pennock, Ronald. Due Process: Nomos XVIII (angol nyelven). NYU Press, 266. o. (1977. április 25.). ISBN 9780814765692 „if there is some single alternative which is ranked first by a majority of voters, we shall say there exists a majority will in favor of that alternative, according to the absolute majority (AM) criterion.”
- ↑ Single-winner Voting Method Comparison Chart. [2011. február 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. „Majority Favorite Criterion: If a majority (more than 50%) of voters prefer candidate A to all other candidates, then A should win.”
- ↑ Smith: The "Majority criterion" and Range Voting. www.rangevoting.org. (Hozzáférés: 2016. december 3.) „However, in such a situation we would argue that it is good that Y won and it is good that range voting found a way to evade the "tyranny of the majority." Indeed this is an advantage of range voting that all other common voting method proposals cannot match.”
- ↑ Sheldon-Hess: The Least of All Evils: The Tyranny of the Majority Weak Preferences. The Least of All Evils, 2012. március 15. (Hozzáférés: 2016. december 3.) „But you still want—no, you still need—a consensus result. The majority criterion is detrimental to that goal.”
- ↑ Beatty, Harry. Voting Rules and Coordination Problems, The Methodological Unity of Science, Theory and Decision Library (angol nyelven). Springer, Dordrecht, 155–189. o.. DOI: 10.1007/978-94-010-2667-3_9 (1973. április 25.). ISBN 9789027704047 „This is true even if the members of the majority are relatively indifferent among a, b and c while the members of the minority have an intense preference for b over a. So the objection can be made that plurality or majority voting allows a diffident majority to have its way against an intense minority.”
- ↑ „Score Voting, Approval Voting, and Majority Rule”, The Center for Election Science, 2015. május 21. (Hozzáférés: 2016. december 3.) „Score voting [and] approval voting, are sometimes attacked for not abiding by the majority criterion in all cases. ... This page shows that such an event with these methods is not catastrophic and may even be desirable.”
- ↑ RangeVoting.org - Lomax's criticism of Rob Richie's "proof" of the flawed nature of range voting and superiority of IRV. www.rangevoting.org. (Hozzáférés: 2016. december 3.) „Please give a cogent argument why the first preference of the majority should win. ... The "preference of a majority" can cause a civil war, if it neglects the needs of a minority.”
- ↑ „Majority Criterion”, The Center for Election Science, 2015. május 21. (Hozzáférés: 2016. december 3.) „Sometimes a candidate who is the Condorcet winner, or even the majority winner, isn’t the favored or “most representative” candidate of the electorate.”
- ↑ Lippman, David. Voting Theory, Math in Society „Borda count is sometimes described as a consensus-based voting system, since it can sometimes choose a more broadly acceptable option over the one with majority support.”
- ↑ Utilitarian vs. Majoritarian Election Methods - The Center for Election Science. sites.google.com. (Hozzáférés: 2017. január 7.)
- ↑ Vote Aggregation Methods. lorrie.cranor.org. (Hozzáférés: 2017. január 12.)
- ↑ Hillinger (2006. május 15.). „The Case for Utilitarian Voting”, Rochester, NY, Kiadó: Social Science Research Network.
- ↑ Emerson, Peter. From Majority Rule to Inclusive Politics, 1st, Cham: Springer (2016). ISBN 9783319235004. OCLC 948558369 „Unfortunately, one of the worst democratic structures is the most ubiquitous: majority rule based on majority voting. It must be emphasised, furthermore, that these two practices are often the catalysts of division and bitterness, if not indeed violence and war.”
- ↑ Emerson, Peter.szerk.: Gardner: Majority Rule - A Cause of War?, The Ashgate Research Companion to War: Origins and Prevention (angol nyelven). Routledge (2016. március 23.). ISBN 9781317041108
- ↑ Kondratev (2020). „Measuring Majority Power and Veto Power of Voting Rules”. Public Choice 183 (1–2), 187–210. o. DOI:10.1007/s11127-019-00697-1.
- ↑ Yee: Election Methods in Pictures. zesty.ca, 2010. március 13. (Hozzáférés: 2016. december 3.)
Fordítás[szerkesztés]
Ez a szócikk részben vagy egészben a Majority criterion című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.