A szerény zseni
| A szerény zseni | |
| Szerző | Vagyim Sefner |
| Ország | Oroszország |
| Nyelv | orosz |
| Műfaj | regény, sci-fi, |
| Kiadás | |
| Kiadás dátuma | 1974 |
| Magyar kiadó | Móra kiadó (Kozmosz Fantasztikus Könyvek) |
| Magyar kiadás dátuma | 1976 |
| Fordító | Apostol András |
| Borítógrafika | Panner László |
| Oldalak száma | 270 |
| ISBN | ISBN 963-21-1148-6 |
A szerény zseni Vagyim Sefner szentpétervári orosz író regénye. Magyarul a Kozmosz Fantasztikus Könyvek sorozatban látott napvilágot 1976-ban. A könyv egy kisregényt és 4 novellát tartalmaz.
[szerkesztés] Tartalom
- A szerény zseni
- Az ember, aki az öt NEM, avagy egy jámbor férfiú vallomása
- A gömbölyű titok
- Az elkésett lövész, avagy egy tahó szárnyai
[szerkesztés] Történet
A fantasztikus találmányok és szituációk nem mások, mint játékos, kalandos történetek alapjai, de a mindezekben rejlő lelki valóság, az emberi megnyilvánulás az adott helyzetben azonban már nem játék, sem a mesében, sem a való életben. A szerény zseniben szereplő négy kisregényben hihetetlen technikai lehetőségek tárulnak fel az olvasó elé, valamennyi olvasmányban a feltalálói leleményességek kerülnek előtérbe, amelyek az emberiség boldogítására szolgálnának. Azonban Sefner érezhetően nem veszi túl komolyan a tudományos-fantasztikus motívumokat, valósággal ki is parodizálja magát a fantasztikumot és jellegzetességeit. Ennél fogva nála a fantasztikum egy cseppet sem tudományos, sokkal inkább egy groteszk és ironikus eszközként szolgál ahhoz, hogy az emberekről, az emberek jellemvonásáról és az erkölcsi értékekről beszéljen. Hősei egyáltalán nem hasonlítanak a hagyományos sci-fi irodalom megszokott hőseihez, akik minden esetben a helyzet magaslatán állnak. Éppen ellenkezőleg, csetlő-botló, jámbor emberek, akik mindig elszalasztják a kedvező lehetőségeket ahhoz, hogy igazi hőssé váljanak (mivel nem is akarnak azzá válni). Ezzel felveti azt a fontos kérdést is, hogy vajon a hős kudarca és sikere mennyiben függ az egyéniségétől? A „szerencsétlen flótás” mellett a művekben megtalálhatjuk a sikerhajhász jellemeket is, és az ő esetükben a siker pont hogy negatív értelmet nyer, ellentétben a központi alakok kudarcaival, amelyek által a karakter éppen pozitívabbá, és ezáltal maga a kudarc egy pozitív tényezővé válik. A kudarc tehát nem jelent feltétlenül rossz dolgot, sőt hasznos, ha ez jelenti tulajdonképpen a kisregények fő alakjai számára a kulcsot a boldogsághoz, illetve a nagyobb, súlyosabb sorscsapások bekövetkezésének elkerülését.
[szerkesztés] Források
- A regény
- könyvajánló
