Ugrás a tartalomhoz

A görög honvédelmi kormány hadüzenete (1916)

Linkek hozzáadása
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Dudva (vitalap | szerkesztései) 2020. november 23., 18:20-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (−Kategória:Görögország történelme; +Kategória:Görögország az első világháborúban (a HotCattel))
A kormány három legfőbb embere (balról jobbra): Kunturiotisz, Venizélosz és Danglísz

A görög honvédelmi kormány 1916. november 25-én hadat üzent a Német Birodalomnak és Bulgáriának.

Története

Előzmények

Görögország igen szorongatott helyzetbe került, amikor Szerbia 1915-ben összeomlott hiszen, így Bulgária és az Osztrák–Magyar Monarchia is a görögök szomszédja lett. Mivel I. Konstantin görög király németbarát külpolitikát folytatott, a továbbiakban nem lehetett arra számítani, hogy Görögország esetlegesen belép a háborúba. Ezt 1916-ra megelégelte az Antant és a Venizélosz volt görög miniszterelnök vezette ellenzék, ezért kikiáltotta az ideiglenes görög honvédelmi kormányt. Mivel a haditengerészet nagy része és a Szalonikiben állomásozó görög katonaság is a honvédelmi kormányt támogatta, Venziélosz Kréta szigetére költözött 100, őt támogató tiszttel. A vezérkar Krétára való áttelepedését követően megkezdődött a görög hadsereg antantkötelékké való szervezése.

A hadüzenet

Venziélosz kormánya sokkal a puccs után, 1916. november 25-én deklarálta a háborút a Német Császárság és Bulgária ellen. De mivel a görög hadsereg nagyobb része a királynak vallott hűséget, ez még nem vezetett hadiállapothoz, sőt Athén utcáin még a kormányhű és a Honvédelmi kormány mellett álló katonák között összecsapásra is sor került, ami végül a királyhű egység lefegyverzésével végződött.

Lásd még

Források

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=A_görög_honvédelmi_kormány_hadüzenete_(1916)&oldid=23282307”