A csehek Magyarországban

A csehek Magyarországban
Az első kiadás harmadik részének címlapja
Szerző	Jósika Miklós
Ország	Magyarország
Nyelv	magyar
Téma	magyar történelem
Műfaj	történelmi regény
Kiadás
Kiadó	Franklin Társulat, Móra Ferenc Könyvkiadó,
Kiadás dátuma	1839, 1905, 1972
Média típusa	könyv
Oldalak száma	534 (1972)
Külső hivatkozások
A könyv a MEK-ben
Sablon • Wikidata • Segítség

A csehek Magyarországban Jósika Miklós történelmi regénye, az Abafi mellett a legsikeresebbnek tartott műve. Először Pesten adták ki 1839-ben, négy kötetben.

Cselekménye

Hunyadi Mátyást a magyarok királyává választják. Küldöttség hozza haza Prágából, vele együtt érkezik Budára gyermekkori játszótársa, Izabella. A küldöttség tagja Zokoli Mihály lovag is, aki útja közben megismeri és megszereti Giskra leányát, Serenát.

Giskra cseh vezér felvidéki rablói, Komoróczi Péter és társai Magyarországon garázdálkodnak. A fiatal Mátyás király rendet akar teremteni és Rozgonyi Sebestyént küldi ellenük; ebben a seregben szolgál Zokoli Mihály, a rablók kérlelhetetlen üldözője. Ő dúlta föl Komoróczi rablólovag fészkét, aki bosszúból koholt levelekkel árulás gyanújába keveri. Zokoli Mátyás hű támasza ugyan, de gyanú vetült rá, ezért távozik a királyi udvarból. Elhatározza, hogy addig nem emeli fel sisakrostélyát, amíg ártatlanságában akár egyetlen lovag is kételkedik.

Ettől kezdve Elemér, a sas néven folytatja harcát a felvidéki haramiák ellen. Giskrát Mátyás király hűségére téríti, végül egy lovagi tornán az ártatlanságát egyedül kétségbevonó, már földönfutóvá lett Komoróczit is legyőzi. Zokoli, a nevét és becsületét visszaszerzett lovag elnyeri Giskra leányának, Serenának kezét, és a rablóvilágnak vége. Maga Mátyás király feleségének halála után titokban szintén házasságra lép kedvesével, a szép Izabellával.

Jellemzése

A mese három szálon bonyolódik és nem kristályosodik ki egyetlen főhős körül, ahogy például az Abafiban. A regény középpontjában Mátyás király alakja áll, őt látjuk uralkodásának első hét évében, szerelmesei karjában és a Giskrával viselt háború körülményei között. A másik két cselekményszál főhősének személye költött. Az olvasó érdeklődése elsősorban Zokoli Mihályra irányul, az ő vitézi tettei, harca becsülete helyreállításáért, és Serena iránt érzett szerelme a mese legfontosabb szála. A harmadik szál a rablólovag Komoróczi története, aki sziklavárából garázdálkodik és Zokoli életére tör. A két személy sorsa összekapcsolódik, de a történelmi eseményekhez és Mátyás uralkodói tetteihez csak gyönge szálakkal kapcsolódik.

Sok valószínűtlen részlete, laza kompozíciója és a középkori lovagvilág sablonos rajza ellenére ez Jósika Miklós egyik legsikerültebb munkája. Itt is sok a romantikus elem (rablók fészke, álöltözet, nőszöktetés, titkos várfenék stb.); a jellemrajz hiányosabb, de a korrajz jóval szélesebb, mint az Abafiban. Színesen megrajzolt epizódok sora élénkíti a fordulatos cselekményt.

A regény is Walter Scott, különösen a nagy angol regényíró Ivanhoe című történelmi regényének hatását mutatja, de benne Jósika a magyar történelem fénykorát elevenítette fel, a saját korához szóló aktuális célzattal. A történeti anyagot részben Bonfini és Galeotto Marzio, részben újabb történetírók műveiből vette és a történelmi eseményeket beépítette könyvébe, több helyen jegyzetekkel is alátámasztotta.

Fogadtatása

Az első, 1839. évi megjelenésekor a regényt a közönség és a kritika egyaránt lelkesedéssel fogadta. A Magyar Tudományos Akadémia dicséretben részesítette. 1845-ben Pesten másodszor is kiadták és Klein Hermann fordításában még 1840-ben németül is megjelent, szintén Pesten.

Források

• Pintér Jenő. A magyar irodalom története: tudományos rendszerezés, 6. kötet: A regény és dráma / Jósika Miklós c. fejezet (1930–1941.)  (Arcanum Kiadó).
• Császár Elemér. A magyar regény története, 2., átdolgozott kiadás, Budapest: Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, 1939, 120–121. o. [Első kiadás: 1922] 
• Dézsi Lajos. Jósika Miklós (Negyedik könyv). Budapest: Magyar Történelmi Társulat [1916]  (Arcanum Kft–MEK)
• szerk.: Pándi Pál: A magyar irodalom története (3. kötet). Budapest: Akadémiai Kiadó, 505–507. o. (1965). ISBN 963 05 1642 X. Hozzáférés ideje: 2012. január 26. 
• A regény a Magyar Elektronikus Könyvtárban