A Szovjetunió törvénykezése
A Szovjetunió törvénykezése mindazon jogszabályok összessége, amelyet az 1917-es forradalom után fogadtak el a Szovjetunióban. A szovjetunió törvénykezését, jogrendjét a második világháború után számos szocialista állam átvette, mint például Mongólia, Kína, Kuba, Vietnam és a Varsói Szerződés országai.
A Szovjetunió törvénykezésében a jogszabályok és azok betartása felett őrködő intézmények a politikai rendszer részei voltak és mint ilyenek, a kormány (vagyis az SZKP) befolyása alatt álltakf [1]. A jogszabályok az állam érdekeit védték az állampolgárok érdekeinek rovására. Számos kormányzati szerv (elsősorban a titkosszolgálatok) kapott olyan jogosultságokat, amelyek lényegében a jogszabályok felé helyezték ezeket.
Tartalomjegyzék |
A szovjet jogrendszer alapjai [szerkesztés]
Kialakulás [szerkesztés]
Az 1917-es forradalom után a szovjet vezetés érvénytelenített minden, a cári időkből származó jogszabályt és az azokhoz kapcsolódó nyugati jogi koncepciót, mint pl. az egyéni szabadságjogok, a magántulajdonhoz fűződő jog, a törvény előtti egyenlőség.[2][3] A szovjet jogszabályalkotás alapelve volt, hogy az államot meg kell védeni a külső és a belső ellenséggel szemben, tehát minden bűncselekménynek számított, ami az állam (vélt vagy valós) érdekeit veszélyeztette.[4]
Ennek egyik példája volt a nyerészkedés, a fekete piaci árusítást, amelyet ellenforradalmi cselekedetnek minősítettek és általában halálbüntetést vont maga után. A kulákok kitelepítése (1928-1931 között) teljes mértékben megfelelt az akkor hatályos szovjet jogszabályoknak. Egyes szovjet jogtudósok még azt is kifejtették, hogy a büntetőtörvénykönyv előírásait a bűnösség egyértelmű bizonyítása nélkül is lehet alkalmazni egyének ellen.f [1]
Az ukrán Cseka vezetője, Martin Latszisz így vélekedett:
| „ | Ne az aktát nézd a bizonyítékért, hogy az egyén szóban vagy cselekedetben felkelt a szovjetek uralma ellen. Ehelyett kérdezd meg, melyik társadalmi osztályhoz tartozik, kik a felmenői, milyen tanulmányokat végzett, mi a foglalkozása. Ezekre a kérdésekre adott válaszok fogják eldönteni a gyanúsított sorsát. Ez a vörös terror jelentése és lényege."[5] | ” |
A legtöbb esetben a nyilvános tárgyalás során nem a vádlottak bűnösségét vagy ártatlanságát igyekeztek bebizonyítani - amit az SZKP illetékes szervei határoztak meg -, hanem a szovjet propaganda egyik újabb megnyilvánulási lehetőségét jelentették. A védőügyvédeknek, akik amúgy is a kommunista párt tagjai voltak, el kellett fogadniuk védencük bűnösségét.
Alkotmányos alapok [szerkesztés]
A Szovjetunióban a következő alkotmányokat fogadták el:
- 1918-as szovjet-orosz alkotmány
- 1924-es szovjet alkotmány
- 1936-os szovjet alkotmány
- 1977-es szovjet alkotmány
Igazságszolgáltatás [szerkesztés]
A Szovjetunió alkotmánya és törvénykezése nem biztosította a méltányos igazságszolgáltatást, amelyben az ügyész és a védőügyvéd egy semleges bíró vagy esküdtszék előtt adják elő álláspontjukat. Ehelyett a bíró és az ügyész egyaránt aktív részese lehetett a tárgyalásnak, illetve két népi ülnök is részt vett a tárgyalás legfolytatásában. A védőügyvédek általában csak megbízható káderek lehettek.
A tárgyalások ennek megfelelően általában rövidek voltak, mivel a bírók a felsőbb politikai szervek által hozott döntéseknek megfelelően döntöttek és nem az igazság feltárásában voltak érdekeltek.
Jegyzetek [szerkesztés]
- ^ a b Pipes1995
- ↑ Richard Pipes: Communism (2001). Weidenfled and Nicoloson. ISBN 0-297-64688-5
- ↑ [Richard Pipes: Russia Under the Bolshevik Regime (1994). Vintage. ISBN 0-679-76184-5., pages 401-403.
- ↑ Lambelet, Doriane. "The Contradiction Between Soviet and American Human Rights Doctrine: Reconciliation Through Perestroika and Pragmatism." 7 Boston University International Law Journal. 1989. p. 61-62.
- ↑ Yevgenia Albats and Catherine A. Fitzpatrick. The State Within a State: The KGB and Its Hold on Russia - Past, Present, and Future, 1994. ISBN 0-374-52738-5.
Források [szerkesztés]
Ez a szócikk részben vagy egészben a Law of the Soviet Union című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.
- ↑ Pipes1995: Richard Pipes. Russia Under the Bolshevik Regime. Vintage books, Random House Inc., New York (1995). ISBN 0-394-50242-6
- ↑ Pipes2001: Richard Pipes. Communism. Weidenfled and Nicoloson (2001). ISBN 0-297-64688-5
