A polgári és politikai jogok nemzetközi egyezségokmánya

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(A Polgári és politikai jogok nemzetközi egyezségokmánya szócikkből átirányítva)
 Ezt a szócikket át kellene olvasni, ellenőrizni a szöveg helyesírását és nyelvhelyességét, a tulajdonnevek átírását. Esetleges további megjegyzések a vitalapon.

A polgári és politikai jogok nemzetközi egyezségokmánya (a jogszabályban eredetileg Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya) az ENSZ Közgyűlése által 1966. december 16-án elfogadott egyezmény. 1976. március 23-án lépett hatályba. 2014-ig 168 állam erősítette meg, ma már a ratifikáló államok között található az Egyesült Államok és a Kínai Népköztársaság is. Az egyezségokmányhoz tartozó Első kiegészítő jegyzőkönyvet,[1] amely egyéni panaszjogot biztosít, 114 állam ratifikálta, míg a halálbüntetés eltörléséről rendelkező Második kiegészítő jegyzőkönyvet[2] 36 állam erősítette meg. Magyarország 1974. január 17-én csatlakozott az Egyezségokmányhoz, az Első Fakultatív Jegyzőkönyvet 1988. szeptember 7-én, míg a Második Fakultatív Jegyzőkönyvet 1994. február 24-én ratifikálta.[3] Az emberi jogok egyetemes nyilatkozatához képest az egyezségokmány szövegéből hiányzik a tulajdonhoz és a menedékhez való jog. Bővült viszont a védett jogok köre a gyermek és a kisebbségi személyek jogaival.[4]

Összefoglaló[szerkesztés]

Az egyezségokmányban felsorolt jogok alanya az állam területén jogszerűen tartózkodó személy. Az egyezményben foglalt jogok megkülönböztethetőek aszerint, hogy meghatározott feltételek mellett korlátozhatóak-e vagy egyáltalán nem korlátozhatóak. Eszerint a jogok három csoportra oszthatók:

  1. Semmilyen körülmények között, még szükségállapot idején sem korlátozható jogok: abszolút jogok.
  2. Normális körülmények között nem, szükségállapot esetén azonban korlátozható jogok.
  3. Normális körülmények között korlátozható jogok.

Szükségállapot esetén sem lehet korlátozni vagy eltörölni az élethez és a jogképességhez való jogot, a kínzás, megalázó, embertelen bánásmód valamint a rabszolgaság és a szolgaság tilalmát, továbbá tiszteletben kell tartani a nullum crimen sine lege elvét. Normális körülmények között is korlátozható a véleménynyilvánítás szabadsága, az egyesülési jog, a békés gyülekezés joga, a közügyek vitelében való részvétel joga és a külföldiek szabad mozgáshoz való joga.[5] Ezen jogok kizárólag törvényben megállapított esetekben korlátozhatóak, és akkor, ha ez a korlátozás a nemzetbiztonság, közrend, közbiztonság, közegészségügy, közerkölcs vagy mások jogainak tiszteletben tartása érdekében szükséges.[6]

Az egyezségokmány rendelkezései[szerkesztés]

A polgári és politikai nemzetközi egyezségokmány az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának szerkezetét követi. Hat részből és ötvenhárom cikkből áll.

1. rész[szerkesztés]

1. cikk[szerkesztés]

Elismeri, hogy minden népnek joga van az önrendelkezésre. E jog értelmében a népek szabadon határozzák meg politikai rendszerüket és szabadon biztosítják gazdasági, társadalmi és kulturális fejlődésüket. Céljai elérése érdekében minden nép szabadon rendelkezik természeti kincseivel és erőforrásaival. Semmilyen körülmények között sem fosztható meg valamely nép a létfenntartásához szükséges eszközeitől. Az Egyezségokmányban részes államok előmozdítják a népek önrendelkezési jogának megvalósítását, s ezt a jogot az Egyesült Nemzetek Alapokmányának rendelkezéseivel összhangban tiszteletben tartják.[7]

2. rész[szerkesztés]

2. cikk - 5. cikk[szerkesztés]

Az Egyezségokmányban részes, valamennyi állam kötelezi magát, hogy tiszteletben tartja és biztosítja a területén tartózkodó és joghatósága alá tartozó minden személy számára az Egyezségokmányban elismert jogokat, minden megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül. Biztosítja továbbá az Egyezségokmányban meghatározott valamennyi polgári és politikai jog tekintetében a férfiak és nők egyenjogúságát. Megállapítja, hogy egyetlen rendelkezés sem ad felhatalmazást valamely személynek vagy csoportnak a benne foglalt jogok megsemmisítésére vagy megengedett mértéken túli korlátozásra.[8]

3. rész[szerkesztés]

6. cikk - 27. cikk[szerkesztés]

A 3. rész rendelkezik az élethez és emberi méltósághoz való jogról, mely kapcsán kimondja, hogy minden emberi lénynek veleszületett joga van az életre, e jogot a törvénynek védelmeznie kell. Senkit sem lehet életétől önkényesen megfosztani. Halálbüntetést nem lehet kiszabni a 18. életévüket be nem töltött személyek által elkövetett bűncselekmények miatt, és azt terhes nőkön nem lehet végrehajtani. Senkit sem lehet kínzásnak, kegyetlen, embertelen, megalázó elbánásnak vagy büntetésnek alávetni. Kimondja a rabszolgaság és szolgaság tilalmát: "Senkit sem lehet rabszolgaságban tartani; a rabszolgaság és a rabszolga-kereskedelem minden formájában tilos. Senkit sem lehet szolgaságban tartani." Minden embernek joga van a személyes szabadsághoz, illetve a szabad mozgáshoz és a tartózkodási hely szabad megválasztásához. A törvény előtti egyenlőségről és a nullum crimen sege elvről is rendelkezik ez a rész. A 18. cikk kimondja, hogy mindenkinek joga van a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadságára. Ez a jog magában foglalja a vallás vagy meggyőződés szabad megválasztását vagy elfogadását és azt a szabadságot, hogy vallását vagy meggyőződését vallásos cselekmények és szertartások végzése útján akár egyénileg, akár másokkal együttesen nyilvánosan vagy magánkörben kinyilváníthassa, gyakorolhassa és taníthassa. A 19. cikktől pedig rendelkezik a véleménynyilvánítás szabadságáról, a békés gyülekezési-,egyesülési-és a közügyek vitelében való részvétel jogáról.[9]

4. rész[szerkesztés]

28. cikk - 45. cikk[szerkesztés]

Ez a rész szabályozza az Emberi Jogi Bizottság létrehozását és működtetését, az államok időszaki jelentéstételi kötelezettségét, valamint az államközi panasz kivizsgálásának lehetőségét is.[10]

5. rész[szerkesztés]

46. cikk - 47. cikk[szerkesztés]

Egyértelművé teszi, hogy az Egyezségokmány egyetlen rendelkezését sem lehet úgy értelmezni, hogy az csorbítaná az Egyesült Nemzetek Alapokmányának és a szakosított intézmények alapszabályzatainak azokat a rendelkezéseit, amelyek meghatározzák az Egyesült Nemzetek különböző szerveinek és szakosított intézményeinek az Egyezségokmányban érintett kérdésekkel kapcsolatos felelősségét. Továbbá hangsúlyozza, hogy az Egyezségokmány egyetlen rendelkezését sem lehet úgy értelmezni, hogy az csorbítaná a népek veleszületett jogát arra, hogy teljes mértékben és szabadon élvezzék és felhasználják természeti kincseiket és erőforrásaikat.[11]

6. rész[szerkesztés]

48. cikk - 53. cikk[szerkesztés]

A 6. rész szabályozza az Egyezségokmány hatályba lépést, módosítását illetve az államok általi megerősítését. Az Egyezségokmányt az Egyesült Nemzetek tagállamai, illetőleg bármely szakosított intézményének tagállamai, a Nemzetközi Bíróság Alapszabályában részes államok, valamint azok az államok írhatják alá, amelyeket az Egyesült Nemzetek Közgyűlése felkért arra, hogy az Egyezségokmányban részesek legyenek. Az Egyezségokmányt meg kell erősíteni. A megerősítő okiratokat az Egyesült Nemzetek Főtitkáránál kell letétbe helyezni. Az Egyezségokmány a harmincötödik megerősítő vagy csatlakozási okiratnak az Egyesült Nemzetek Főtitkáránál történt letétbe helyezését követő három hónap elteltével lép hatályba.Az Egyezségokmány rendelkezései a szövetségi államok minden részére bármiféle korlátozás vagy kivétel nélkül kiterjednek.Az Egyezségokmányban részes bármely állam módosítást javasolhat s annak szövegét megküldheti az Egyesült Nemzetek Főtitkárának.[12] Az Egyezségokmányt, amelynek angol, francia, kínai, orosz és spanyol szövege egyaránt hiteles, az Egyesült Nemzetek levéltárában kell elhelyezni.[13]

Az egyezségokmány végrehajtásának ellenőrzése[szerkesztés]

Az ENSZ Emberi Jogi Bizottsága, amely az emberi jogok terén elismert, 18 független szakértőből áll, rendszeresen vizsgálja, hogy a részes államok tiszteletben tarják-e A polgári és politikai jogok nemzetközi egyezségokmánya rendelkezéseit. Minden részes állam időszaki jelentéstételre kötelezett, melyet a bizottság vizsgál. A jelentések vizsgálata során a bizottság egyéb forrásokból szerzett - így például független szakértők és nem-kormányzati szervezetek által benyújtott kiegészítések, kommentárok vagy esetenként párhuzamos jelentések anyagaiból - szerzett információra is támaszkodhat. A jelentések értékelésével a bizottság konstruktív párbeszédre törekszik a vizsgált állam kormányával. Emellett az Emberi Jogi Bizottság hatásköre kiterjed az adott állammal szemben benyújtott egyéni panaszok elbírálására is.[14]

A feltárt súlyos emberi jogi jogsértésekre a testület felhívja az ENSZ-szervek figyelmét. Államközi panasz esetén a testület fő feladata a felek közötti vita rendezése. Az egyéni panaszok esetén született végső álláspontot az érintett állam legtöbbször elfogadja. Az ilyen államnak aztán - a bizottság kérésére - be kell számolnia arról, hogy tett-e valamilyen lépést az ügyben.[15]

Részes államok[szerkesztés]

 Ezt a szócikket némileg át kellene dolgozni a wiki jelölőnyelv szabályainak figyelembevételével, hogy megfeleljen a Wikipédia alapvető stilisztikai és formai követelményeinek. Indoklás: Ki kellene írni az országok nevét, ne adjunk rejtvényt az olvasónak!
Az egyezményt aláíró országok. Sötétzöld: aláírta és ratifikálta. Világoszöld: Aláírta, de nem ratifikálta. Narancssárga: ratifikálta, de utóbb kilépett. Szürke: nem írta alá.
Részes államok Aláírás időpontja Ratifikáció időpontja Hatályba lépés időpontja
Afganisztán — 24 január 1983 24 április 1983
Albánia — 4 október 1991 4 január 1992
Algéria 10 december 1968 12 szeptember 1989 12 december 1989
Andorra 5 augusztus 2002 22 szeptember 2006 22 december 2006
Angola — 10 január 1992 10 április 1992
Argentína 18 február 1968 8 augusztus 1986 8 november 1986
Örményország — 23 június 1993 23 szeptember 1993
Ausztrália 18 december 1972 13 augusztus 1980 13 november 1980
Ausztria 10 december 1973 10 szeptember 1978 10 december 1978
Azerbajdzsán — 13 augusztus 1992 13 november 1992
Bahama-szigetek 4 december 2008 23 december 2008 23 március 2008
Bahrein — 20 szeptember 2006 20 december 2006
Banglades — 6 szeptember 2000 6 december 2000
Barbados — 5 január 1973 23 március 1976
Fehéroroszország 19 március 1968 12 november 1973 23 március 1976
Belgium 10 december 1968 12 április 1983 12 július 1983
Belize — 10 június 1996 10 szeptember 1996
Benin — 12 március 1992 12 június 1992
Bolívia — 12 augusztus 1982 12 november 1982
Botswana 8 szeptember 2000 8 szeptember 2000 8 december 2000
Brazília — 24 január 1992 24 április 1992
Bulgária 8 október 1968 21 szeptember 1970 23 március 1976
Burkina Faso — 4 január 1999 4 április 1999
Burundi — 8 május 1990 8 augusztus 1990
Kambodzsa 17 október 1980 26 május 1992 26 augusztus 1992
Kamerun — 27 január 1984 27 április 1984
Kanada — 19 május 1976 19 augusztus 1976
Zöld-foki Köztársaság — 6 augusztus 1993 6 november 1993
Közép-afrikai Köztársaság — 8 május 1981 8 augusztus 1981
Csád — 9 június 1995 9 szeptember 1995
Chile 16 szeptember 1969 10 február 1972 23 március 1976
Kolumbia 21 december 1966 29 október 1969 23 március 1976
Kongói Demokratikus Köztársaság — 1 november 1976 1 február 1977
Kongói Köztársaság — 5 október 1983 5 január 1984
Costa Rica 19 december 1966 29 november 1968 23 március 1976
Elefántcsontpart — 26 március 1992 26 június 1992
Horvátország — 12 október 1992 12 január 1993
Ciprus 19 december 1966 2 április 1969 23 március 1976
Csehország — 22 február 1993 1 január 1993
Dánia 20 március 1968 6 január 1972 23 március 1976
Dzsibuti — 5 november 2002 5 február 2003
Dominika — 17 június 1993 17 szeptember 1993
Dominikai Köztársaság — 4 január 1978 4 április 1978
Kelet-Timor — 18 szeptember 2003 18 december 2003
Ecuador 4 április 1968 6 március 1969 23 március 1976
Egyiptom 4 augusztus 1967 14 január 1982 14 április 1982
El Salvador 21 szeptember 1967 30 november 1979 29 február 1980
Egyenlítői-Guinea — 25 szeptember 1987 25 december 1987
Eritrea — 22 január 2002 22 április 2002
Észtország — 21 október 1991 21 január 1992
Etiópia — 11 június 1993 11 szeptember 1993
Finnország 11 október 1967 19 augusztus 1975 23 március 1976
Franciaország — 4 november 1980 4 február 1981
Gabon — 21 január 1983 21 április 1983
Gambia — 22 március 1979 22 június 1979
Georgia — 3 május 1994 3 augusztus 1994
Németország 9 október 1968 17 december 1973 23 március 1976
Ghána 7 szeptember 2000 7 szeptember 2000 7 december 2000
Görögország — 5 május 1997 5 augusztus 1997
Grenada — 6 szeptember 1991 6 december 1991
Guatemala — 5 május 1992 5 augusztus 1992
Guinea 28 február 1967 24 január 1978 24 április 1978
Bissau-Guinea 12 szeptember 2000 1 november 2010 1 február 2011
Guyana 22 augusztus 1968 15 február 1977 15 május 1977
Haiti — 6 február 1991 6 május 1991
Honduras 19 december 1966 25 augusztus 1997 25 november 1997
Magyarország 25 március 1969 17 január 1974 23 március 1976
Izland 30 december 1968 22 augusztus 1979 22 november 1979
India — 10 április 1979 10 július 1979
Indonézia — 23 február 2006 23 május 2006
Irán 4 április 1968 24 június 1975 23 március 1976
Irak 18 február 1969 25 január 1971 23 március 1976
Írország 1 október 1973 8 december 1989 8 március 1990
Izrael 19 december 1966 3 október 1991 3 január 1992
Olaszország 18 január 1967 15 szeptember 1978 15 december 1978
Jamaica 19 december 1966 3 október 1975 23 március 1976
Japán 30 május 1978 21 június 1979 21 szeptember 1979
Jordánia 30 június 1972 28 május 1975 23 március 1976
Kazahsztán 2 december 2003 24 január 2006 24 április 2006
Kenya — 1 május 1972 23 március 1976
Észak-Korea — 14 szeptember 1981 14 december 1981
Dél-Korea — 10 április 1990 10 július 1990
Kuvait — 21 május 1996 21 augusztus 1996
Kirgizisztán — 7 október 1994 7 január 1995
Laosz 7 december 2000 25 szeptember 2009 25 december 2009
Lettország — 14 április 1992 14 július 1992
Libanon — 3 november 1972 23 március 1976
Lesotho — 9 szeptember 1992 9 december 1992
Libéria 18 április 1967 22 szeptember 2004 22 december 2004
Líbia — 15 május 1970 23 március 1976
Liechtenstein — 10 december 1998 10 március 1999
Litvánia — 20 november 1991 10 február 1992
Luxemburg 26 november 1974 18 augusztus 1983 18 november 1983
Macedónia — 18 január 1994 17 szeptember 1991
Madagaszkár 17 szeptember 1969 21 június 1971 23 március 1976
Malawi — 22 december 1993 22 március 1994
Maldív — 19 szeptember 2006 19 december 2006
Mali — 16 július 1974 23 március 1976
Málta — 13 szeptember 1990 13 december 1990
Mauritánia — 17 november 2004 17 február 2005
Mauritius — 12 december 1973 23 március 1976
Mexikó — 23 március 1981 23 június 1981
Moldova — 26 január 1993 26 április 1993
Monaco 26 június 1997 28 augusztus 1997 28 november 1997
Mongólia 5 június 1968 18 november 1974 23 március 1976
Montenegró — 23 október 2006 3 június 2006
Marokkó 19 január 1977 3 május 1979 3 augusztus 1979
Mozambik — 21 július 1993 21 október 1993
Namíbia — 28 november 1994 28 február 1995
Nepál — 14 május 1991 14 augusztus 1991
Hollandia 25 június 1969 11 december 1978 11 március 1979
Új-Zéland 12 november 1968 28 december 1978 28 március 1979
Nicaragua — 12 március 1980 12 június 1980
Niger — 7 március 1986 7 június 1986
Nigéria — 29 július 1993 29 október 1993
Norvégia 20 március 1968 13 szeptember 1972 23 március 1976
Pakisztán 17 április 2008 23 június 2010 23 szeptember 2010
Palesztina — 2 április 2014 2 július 2014
Panama 27 július 1976 8 március 1977 8 június 1977
Pápua Új-Guinea — 21 július 2008 21 október 2008
Paraguay — 10 június 1992 10 szeptember 1992
Peru 11 augusztus 1977 28 április 1978 28 július 1978
Fülöp-szigetek 19 december 1966 23 október 1986 23 január 1987
Lengyelország 2 március 1967 18 március 1977 18 június 1977
Portugália 7 október 1976 15 június 1978 15 szeptember 1978
Románia 27 június 1968 9 december 1974 23 március 1976
Oroszország 18 március 1968 16 október 1973 23 március 1976
Ruanda — 16 április 1975 23 március 1976
Saint Vincent és a Grenadine-szigetek — 09 november 1981 09 február 1981
Szamoa — 15 február 2008 15 május 2008
San Marino — 18 október 1985 18 január 1986
Szenegál 06 július 1970 13 február 1978 13 május 1978
Szerbia — 12 március 2001 27 április 1992
Seychelle-szigetek — 5 május 1992 5 augusztus 1992
Sierra Leone — 23 augusztus 1996 23 november 1996
Szlovákia — 28 május 1993 1 január 1993
Szlovénia — 6 július 1992 6 október 1992
Szomália — 24 január 1990 24 április 1990
Dél-afrikai Köztársaság 3 október 1994 10 december 1998 10 március 1999
Spanyolország 28 szeptember 1976 27 április 1977 27 július 1977
Srí Lanka — 11 június 1980 11 szeptember 1980
Szudán — 18 március 1986 18 június 1986
Suriname — 28 december 1976 28 március 1977
Szváziföld — 26 március 2004 26 június 2004
Svédország 29 szeptember 1967 6 december 1971 23 március 1976
Svájc — 18 június 1992 18 szeptember 1992
Szíria — 21 április 1969 23 március 1976
Tádzsikisztán — 4 január 1999 4 április 1999
Tanzánia — 11 június 1976 11 szeptember 1976
Thaiföld — 29 október 1996 29 január 1997
Togo — 24 május 1984 24 augusztus 1984
Trinidad és Tobago — 21 december 1978 21 március 1979
Tunézia 30 április 1968 18 március 1969 23 március 1976
Törökország 15 augusztus 2000 23 szeptember 2003 23 december 2003
Türkmenisztán — 1 május 1997 1 augusztus 1997
Uganda — 21 június 1995 21 szeptember 1995
Ukrajna 20 március 1968 12 november 1973 23 március 1976
Egyesült Királyság 16 szeptember 1968 20 május 1976 20 augusztus 1976
Egyesült Államok 5 október 1977 8 június 1992 8 szeptember 1992
Uruguay 21 február 1967 21 május 1967 23 március 1976
Üzbegisztán — 28 szeptember 1995 28 december 1995
Vanuatu 29 november 2007 21 november 2008 21 február 2009
Venezuela 24 június 1969 10 május 1978 10 augusztus 1978
Vietnám — 24 szeptember 1982 24 december 1982
Jemen — 9 február 1987 9 május 1987
Zambia — 10 április 1984 10 július 1984
Zimbabwe — 13 május 1991 13 augusztus 1991

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • Jog Jogportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=A_polgári_és_politikai_jogok_nemzetközi_egyezségokmánya&oldid=25462078”