659-es tervszámú tengeralattjáró

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
659-es tervszámú tengeralattjáró
(Echo I. osztály)
DN-SN-89-09635-Echo II class.JPEG
Hajótípus Hadászati robotrepülőgép-hordozó tengeralattjáró
Üzemeltető A Szovjet Haditengerészet zászlaja Szovjet Haditengerészet
Általános jellemzők
Vízkiszorítás
  • 3 828 t (felszínen)
  • 4 999 t (lemerülve)
Hossz 110 m
Szélesség 9 m
Merülés 7,5 m
Hajtómű 2 db, egyenként 70 MW hőteljesítményű VM–A típusú nyomottvizes atomreaktor, a hozzá tartozó 2 db gőzturbina, és 2 db hajócsavar
Sebesség
  • felszínen: 28,0 km/h (17,4 csomó)
  • lemerülve: 24,2 km/h (44,8 csomó)
Hatótávolság 29 000 km - 48 000 km
Fegyverzet
  • 6 db P–5 nukleáris robbanófejjel felszerelhető robotrepülőgép
  • 4 db 533 mm-es torpedóindító cső az orrban
  • 2 db 400 mm-es torpedóindító cső az orrban
  • 2 db 400 mm-es torpedóindító cső a tatban

Legénység 75 fő
A Wikimédia Commons tartalmaz 659-es tervszámú tengeralattjáró
(Echo I. osztály)
témájú kategóriát.

A 651-es tervszámú tengeralattjáró (NATO-kódja: Echo osztály) a Szovjetunióban kifejlesztett első generációs, atommeghajtású robotrepülőgép-hordozó tengeralattjáró. A Szovjet Haditengerészetnél a 651-es tervszámú tengeralattjárókat (NATO-kódja: Juliett-osztály) váltották fel velük az 1960-as években. A később, többek között ez az 1950-es évek tervei alapján készült tengeralattjáró-osztály hajói jelentették a Szovjet Haditengerészet repülőgép-hordozók ellen kifejlesztett nukleáris ütőerejét (elsősorban Egyesült Államok valamint szövetségesei ellen). Az Echo osztályú tengeralattjárók közül a szovjet jelölés szerint az első őt volt 659-es tervszámú és 675-ös tervszámú az azt követő 29 megépített tengeralattjáró.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A szovjet 659-es tervszámú tengeralattjárók (Echo I. osztály) a Komszomolszk hajógyárban készültek a szovjet Távol-Keleten 1960 és 1962 között. Hat nukleáris robbanófejjel szerelhető P–5 (NATO-kódja: SS-N-3C) robotrepülőgépet hordozhattak és indíthattak. A fedélzeti tűzvezető és felderítő radarok hiánya miatt elsősorban stratégiai és, nem pedig támadó tengeralattjáróként üzemeltették őket.

A modern szovjet nukleáris tengeralattjáró-flotta felállításakor ezeknek a tengeralattjáróknak a jelentősége lecsökkent. 1969 és 1974 között mind az 5 db 659-es tervszámú tengeralattjárót 659T tervszámú tengeralattjáróvá alakították át. Az átalakítás során eltávolításra kerültek a robotrepülőgépek, és a hajótest víz alatti zaj csökkentése érdekében módosították a hajótest borítását, valamint a November-osztályú tengeralattjáróknál rendszeresített radar-rendszerrel szerelték fel.

Végig a Csendes-óceáni Flotta szolgálatában álltak. A K–122-est, mely 1980 augusztusában megsérült egy Okinava melletti járőrözés során a VII. rekeszben bekövetkezett tűzeset miatt. Emiatt vissza kellett vontatni Vlagyivosztokba a sürgősségi szárazdokkba. A tengeralattjárót 1985 októberében végleg kivonták az aktív szolgálatból. Az utolsó két hajót az 1990-es évek elején vonták ki a szolgálatból.

Hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Echo class submarine című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]