949A tervszámú tengeralattjáró
| 949A tervszámú tengeralattjáró (Antyej osztály) |
|
 |
|
| Hajótípus | robotrepülőgép-hordozó tengeralattjáró |
| Üzemeltető |  Szovjet Haditengerészet Orosz Haditengerészet |
| Általános jellemzők | |
| Vízkiszorítás |
|
| Hossz |
|
| Szélesség | 18 m |
| Hajtómű | 2 db nyomottvizes atomreaktor, 2 db hajócsavar |
| Sebesség | |
| Fegyverzet |
|
|
|
|
| Legénység | 112 fő |
A 949A (orosz típusjelzése Antyej osztály, NATO-kódja: Oscar II) szovjet robotrepülőgép-hordozó atommeghajtású tengeralattjáró. A 949 tervszámú tengeralattjáró módosított, továbbfejlesztett változata. 14 egységet építettek belőle.
Tartalomjegyzék |
Története [szerkesztés]
Az első hajót 1978-ban kezdték el építeni a Szeverodvinszkben, az Északi Gépgyárban (Szevmas). 1980-ban bocsátották vízre és még ebben az évben szolgálatba lépett. 1982-ben építettek egy újabb hajót. Ezután áttértek a meghosszabbított – 154 m-es – hajótestre, aminek következtében a hajó vízkiszorítása 1400 t-val megnőtt. A 949A Antyej osztály hajói lényegesen (kb. 2 és félszeresen) nagyobbak a hasonló célra hadrendbe állított amerikai tengeralattjáróknál (Los Angeles osztály), így manőverezőképességük, merülési sebességük alulmarad velük szemben.
Jellemzői [szerkesztés]
Az Antyej osztály tagjainak törzse duplafalú, minek külső, magas nikkel- és krómtartalmú ötvözött acélból készült héja 8,5 mm vastagságú. Ennek köszönhetően a jól ellenáll a korroziónak és csak kis mértékben módosítja a Föld mágneses mezejét, ez pedig megnehezíti a hajó felderítését a mágnesesanomália-detektorokkal. Továbbá visszhangmentesítő burkolattal van ellátva, hogy csökkentsék a tengeralattjárót eláruló hidroakusztikus jeleket.
Az P–700 Granyit (NATO-kódja: SS–N–19) robotrepülőgépek indító tubusai 40°-s szögben megdöntve a törzsben, a torony két oldalán vannak elhelyezve.
Az osztály tagjai[1] [szerkesztés]
- K–148 Orenburg
- K–173 Krasznojarszk
- K–132 Irkutszk
- K–119 Voronyezs
- K–410 Szmolenszk
- K–442 Cseljabinszk
- K–456 Viljusinszk
- K–266 Orjol
- K–186 Omszk
- K–141 Kurszk
- K–150 Tomszk
- K–139 Belgorod
- K–135 Volgograd
- K–160 Barnaul
Jegyzetek [szerkesztés]
Források [szerkesztés]
- Ju. V. Apalkov: Podvodnije lodki Szovetszkovo Flota, 1945–1991. gg., III. kötet (3. és 4. generációs atommeghajtású tengeralattjárók), Morknyiga kiadó, Moszkva, 2012, ISBN 978-5-903081-43-1, pp. 21–39.
Lásd még [szerkesztés]
|
||||||||||||||||||||||
