2021-es németországi szövetségi választás
A 2021-es németországi szövetségi választás lesz 2021. szeptember 26-án Németország 20. szövetségi parlamenti választása.[1]
Választási rendszer
A Bundestagban - amelynek jelenleg 709 tagja van - legalább 598 tagot választanak közvetlenül, négy évre, egyszerű többségi szavazással(angolul first-past-the-post) a 299 német választókerületből, illetve pártlistán. Ezek a mandátumok a 16 német szövetségi állam között oszlanak meg népességarányosan. A választókerületekben egyszerű többségi szavazás van, a legtöbb szavazatot szerző jelölt nyer.
A szavazatokat vegyes arányos képviseleti rendszerben (Mixed-member proportional representation vagy MMP) osztják el. Minden voksoló két szavazatot adhat le: az elsőt egy jelöltre és a másodikat egy pártra. A pártlistás szavazatokat a Webster/Sainte-Laguë módszersegítségével osztják szét. Ha egy párt több mandátumhoz jut, mint amennyit a listás szavazati aránya indokolna, a többi párt kompenzációs mandátumokat kap az összesen 299 listás mandátumon felül.
A pártok minden egyes államban állíthatnak listát, ha megfelelnek bizonyos kritériumoknak, például elérnek egy bizonyos támogatószámot. Egy párt csak abban az államban kaphatja a második szavazatot, ahol listát állított.
Ha egy párt egyéni választókerületi sikerei révén több mandátumot szerez egy államban, mint amennyit a listás szavazati alapján érdemelne ki, a többi párt kompenzációs mandátumokat kap. Emiatt a Bundestagnak általában több tagja van 598-nál. A 18. Bundestag például, amely a 2017-es választás előtt működött, 631 tagú volt, az összesen 33 extra választókerületi és kompenzációs mandátum miatt.
Ahhoz, hogy egy párt jogosult legyen mandátumokra a második szavazat alapján, nyernie kell legalább három választókerületben, vagy országosan meg kell szereznie a második szavazatok 5 százalékát. Ha egy párt nyer 1-2 egyéni választókerületben és nem éri el az 5 százalékot, megtarthatja az elnyert mandátumokat, de a többi párt, amelyek teljesítették a két feltétel legalább egyikét, kompenzációs mandátumokat kap. (Ilyen legutóbb 2002-ben történt, amikor a Demokratikus Szocializmus Pártja országosan csak 4 százalékos eredményt ért el, de Berlinben két egyéni körzetben győztek a jelöltjei.)
A nemzeti kisebbségek pártjai - dánok, frízek, szorbok és a Romani - mentesültek az 5 százalékos szabály alól, de rendesen csak egyes államokban indulnak.
Induló pártok
A választáson részt vevő főbb pártok a következők:
| Párt | Ideológiája | Politikai pozíciója | Vezető(i) | |
|---|---|---|---|---|
| Kereszténydemokrata Unió / Keresztényszociális Unió
Christlich Demokratische Union / Christlich-soziale Union in Bayern |
CDU / CSU | Liberális konzervativizmus, | Jobbközép | Armin Laschet (CDU), Markus Söder (CSU)[2] |
| Németország Szociáldemokrata Pártja
Sozialdemokratische Partei Deutschlands |
SPD | Szociáldemokrácia | Balközép | Saskia Esken, Norbert Walter-Borjans |
| Alternatíva Németországért
Alternative für Deutschland |
AFD | Nacionalizmus | Szélsőjobboldal | Jörg Meuthen, Tino Chrupalla |
| Német Szabaddemokrata Párt
Freie Demokratische Partei |
FDP | Liberalizmus | Jobbközép | Christian Lindner |
| Baloldali Párt
Die Linke |
Linke | Demokratikus szocializmus | Szélsőbaloldal | Katja Kipping, Bernd Riexinger |
| Szövetség '90/Zöldek
Bündnis 90/Die Grünes |
Grüne | Zöldpolitika | Balközép | Annalena Baerbock, Robert Habeck |
Jegyzetek
- ↑ GERMAN ELECTION ADMINISTRATION. 1934–12–31. 1–72. o. ISBN 978-0-231-88302-3 Hozzáférés: 2020. augusztus 15.
- ↑ A CDU új elnöke: Armin Laschet (magyar nyelven). https://azonnali.hu/. (Hozzáférés: 2021. január 16.)
Irodalom
|
Ez a Németországról szóló vagy Németországgal kapcsolatos lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |