Ugrás a tartalomhoz

2021-es németországi szövetségi választás

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen 78.92.46.15 (vitalap) 2021. január 30., 19:46-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (Választási rendszer)

A 2021-es németországi szövetségi választás lesz 2021. szeptember 26-án Németország 20. szövetségi parlamenti választása.[1]

Választási rendszer

A Bundestagban - amelynek jelenleg 709 tagja van - legalább 598 tagot választanak közvetlenül, négy évre, egyszerű többségi szavazással(angolul first-past-the-post) a 299 német választókerületből, illetve pártlistán. Ezek a mandátumok a 16 német szövetségi állam között oszlanak meg népességarányosan. A választókerületekben egyszerű többségi szavazás van, a legtöbb szavazatot szerző jelölt nyer.

A szavazatokat vegyes arányos képviseleti rendszerben (Mixed-member proportional representation vagy MMP) osztják el. Minden voksoló két szavazatot adhat le: az elsőt egy jelöltre és a másodikat egy pártra. A pártlistás szavazatokat a Webster/Sainte-Laguë módszersegítségével osztják szét. Ha egy párt több mandátumhoz jut, mint amennyit a listás szavazati aránya indokolna, a többi párt kompenzációs mandátumokat kap az összesen 299 listás mandátumon felül.

A pártok minden egyes államban állíthatnak listát, ha megfelelnek bizonyos kritériumoknak, például elérnek egy bizonyos támogatószámot. Egy párt csak abban az államban kaphatja a második szavazatot, ahol listát állított.

Ha egy párt egyéni választókerületi sikerei révén több mandátumot szerez egy államban, mint amennyit a listás szavazati alapján érdemelne ki, a többi párt kompenzációs mandátumokat kap. Emiatt a Bundestagnak általában több tagja van 598-nál. A 18. Bundestag például, amely a 2017-es választás előtt működött, 631 tagú volt, az összesen 33 extra választókerületi és kompenzációs mandátum miatt.

Ahhoz, hogy egy párt jogosult legyen mandátumokra a második szavazat alapján, nyernie kell legalább három választókerületben, vagy országosan meg kell szereznie a második szavazatok 5 százalékát. Ha egy párt nyer 1-2 egyéni választókerületben és nem éri el az 5 százalékot, megtarthatja az elnyert mandátumokat, de a többi párt, amelyek teljesítették a két feltétel legalább egyikét, kompenzációs mandátumokat kap. (Ilyen legutóbb 2002-ben történt, amikor a Demokratikus Szocializmus Pártja országosan csak 4 százalékos eredményt ért el, de Berlinben két egyéni körzetben győztek a jelöltjei.)

A nemzeti kisebbségek pártjai - dánok, frízek, szorbok és a Romani - mentesültek az 5 százalékos szabály alól, de rendesen csak egyes államokban indulnak.

Induló pártok

A választáson részt vevő főbb pártok a következők:

Párt Ideológiája Politikai pozíciója Vezető(i)
Kereszténydemokrata Unió / Keresztényszociális Unió

Christlich Demokratische Union / Christlich-soziale Union in Bayern

CDU / CSU Liberális konzervativizmus,

Kereszténydemokrácia

Jobbközép Armin Laschet (CDU), Markus Söder (CSU)[2]
Németország Szociáldemokrata Pártja

Sozialdemokratische Partei Deutschlands

SPD Szociáldemokrácia Balközép Saskia Esken, Norbert Walter-Borjans
Alternatíva Németországért

Alternative für Deutschland

AFD Nacionalizmus

Konzervativizmus

Szélsőjobboldal Jörg Meuthen, Tino Chrupalla
Német Szabaddemokrata Párt

Freie Demokratische Partei

FDP Liberalizmus Jobbközép Christian Lindner
Baloldali Párt

Die Linke

Linke Demokratikus szocializmus Szélsőbaloldal Katja Kipping, Bernd Riexinger
Szövetség '90/Zöldek

Bündnis 90/Die Grünes

Grüne Zöldpolitika Balközép Annalena Baerbock, Robert Habeck

Jegyzetek

  1. GERMAN ELECTION ADMINISTRATION. 1934–12–31. 1–72. o. ISBN 978-0-231-88302-3 Hozzáférés: 2020. augusztus 15.  
  2. A CDU új elnöke: Armin Laschet (magyar nyelven). https://azonnali.hu/. (Hozzáférés: 2021. január 16.)

Irodalom