1988. március 15-i tüntetés
Az 1988. március 15-i tüntetés 1956 óta a Kádár-rendszer addigi legnagyobb[1] ellenzéki tüntetése volt. A Kossuth téren Tamás Gáspár Miklós, a Batthyány-örökmécsesnél Hodosán Róza, a Bem-szobornál Pákh Tibor mondott beszédet, a Nagy Jenő-féle „Demokrata” szamizdat folyóirat „12 pontját” Martin Ferenc olvasta fel, s mindvégig három transzparens volt látható, melyeknek a jelmondatai: „Sajtószabadságot!!!”, „Egyesülési szabadságot!” és „Valódi reformokat!”.[2]
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] A tüntetés előzményei
Az 1980-as évek közepének március 15-i ellenzéki tüntetéseinek fő jellemzője volt, hogy a részvevők száma évről évre nőtt, de 1986-ig nem haladta meg a becsült 1000 főt. 1987-ben már figyelemre méltó változás történt a tüntetés nagyságrendjében, mert becsült létszáma több ezresre nőtt. A társadalmi elégedetlenség egyik fokmérője volt a Magyar Demokrata Fórum megalakulása is 1987 őszén.
[szerkesztés] A demonstráció lefolyása
A tüntetés napján, a kora reggeli órákban a demokratikus ellenzék számos prominens képviselőjénél házkutatásokat tartottak, s lefoglalták a készített transzparenseket. Az MTI által közölt hír lakonikus tömörséggel fogalmazott: „A rendőrség illetékes szervei a március 15-i ünnepségek megzavarására irányuló magatartásuk miatt – előzetes figyelmeztetésüket követően – előállították Molnár Tamás, Pálinkás Róbert, Nagy Jenő, Rácz Sándor, Gadó György, Demszky Gábor, Solt Ottilia, Haraszti Miklós budapesti lakosokat. Meghallgatásukat és jegyzőkönyvi figyelmeztetésüket követően szabadon engedték őket.”[3]
A tömeg a Petőfi téren gyülekezett, majd a Petőfi Sándor utcán át a Batthyány-örökmécseshez vonult, ahol az őrizetbe vett Demszky Gábor beszédét Hodosán Róza olvasta fel. A következő állomás a Parlament melletti Kossuth szobor volt. Ekkorra a tömeg már mintegy tízezres méretűre duzzadt. A szobor talapzatáról Tamás Gáspár Miklós mondott beszédet. Nyilvános tüntetésen 1956 óta először hangzott el Kádár János távozásának, szabad választásoknak, többpártrendszernek és új alkotmánynak a követelése,[4] amelyet hatalmas ováció és taps kísért.
A tüntető sokaság innen az Alkotmány utca–Honvéd utca–Szent István körút–Margit híd útvonalon a Bem József térre vonult, ahol Pákh Tibor mondott beszédet, illetve Nagy Jenő előállítása miatt a Demokrata 12 pontját Martin Ferenc olvasta fel.[5]
A forradalmi hangulatú tüntetés a Batthyány téren ért véget.
Ezen a napon este, a hagyományoknak megfelelően, volt egy második tüntetés is, melyen a tömeg a Lánchídon át a Budai Várba vonult. Mindkét demonstráció békésen zajlott le, a rendőrség tömegoszlatással nem avatkozott be.
[szerkesztés] A rendszerváltás kezdete
Az 1988. március 15-i tüntetés fontos darabja a rendszerváltáshoz vezető folyamat kezdeti történéseinek. Két hét elteltével, március 30-án alakult meg a Fiatal Demokraták Szövetsége, majd május 1-jén a Szabad Kezdeményezések Hálózata, mely a Szabad Demokraták Szövetsége közvetlen elődje volt.
[szerkesztés] Források
- Sneé Péter: Az én 1988-am. A szerző kiadása, év nélkül.
- Fotódokumentáció: Nagy Piroska képei. http://www.rev.hu/fotodb/f?p=110:5:2429987393944457::NO::P5_MIN_ROW:661
- Kurtán Sándor – Sándor Péter – Vass László: Magyarország évtizedkönyve I–II. (A rendszerváltás) 1988–1998, Magyar Könyvklub, 1998.
- http://www.emlekpontok.hu/hu/vetito/utak-es-evtizedek (38–42. perc)
[szerkesztés] Jegyzetek
- ↑ Általános becslések szerint legalább 10.000 fős volt a tüntetés.
- ↑ A transzparenseket Bartók Gyula, radikális baloldali szamizdatos (Égtájak Között) készítette Jakab Lajos, az Áramlat [szamizdat] Kiadó alapítójának közreműködésével.
- ↑ Salmon Konrád: Történelem IV. [tankönyv] a középiskolák számára. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2006. 11. kiadás, 278. old.
- ↑ http://www.es.hu/2008-06-30_1988-vagy-1989/lapszam/
- ↑ http://www.youtube.com/watch?v=aLvvi10u6lk
