Örley Flóra

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Örley Flóra
Örley Flóra és Horti Sándor a Hamburgi menyasszony című operettben
Örley Flóra és Horti Sándor a Hamburgi menyasszony című operettben
Született1861[1]
Nagyvárad[1]
Elhunyt1940. december 25. (78-79 évesen)[2]
Budapest[1]
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
IskoláiSzínészeti Tanoda (1875–1879)
SablonWikidataSegítség

Örley Flóra (Nagyvárad, 1861. – Budapest, 1940. december 25.) operettprimadonna, színésznő. Unokaöccse Hlatky Endre volt.

Élete[szerkesztés]

Örley Dénes és Bulyovszky Sarolta lánya. 1878-ban elvégezte a Színművészeti Akadémiát, s már az 1878–79-es évadban fellépett a Nemzeti Színházban, ahol kétéves szerződést kapott. 1881-től 1887-ig Debrecenben játszott, 1887-89-ben Szegeden, 1889-92-ben Kolozsvárott, majd 1893-94-ben Miskolcon. 1892 telén a debreceni társulattal lépett fel. 1894 novemberében Krecsányi Ignác társulatához szerződtette. 1898 és 1905 között Somogyi Károly társulatának tagja volt. 1905-től 1912-ben bekövetkezett nyugdíjazásáig a Magyar Színház és a Király Színház szerződtette. 1922-től az Országos Színészegyesület operettszakán tanított. Ekkoriban még fellépett a Városi Színházban is.

Főbb szerepei[szerkesztés]

  • Franz von Suppé: Boccaccio –
  • Csepreghy Ferenc: A piros bugyelláris – Zsófi
  • Verő György: Leánynéző – az özvegy
  • Megyeri Dezső: Katonás kisasszony – címszerep
  • Makó Lajos: Mongodin úr felesége – Rosalie
  • Jacques Offenbach: Hoffmann meséi –
  • ifj. Johann Strauss: A cigánybáró –
  • Lehár Ferenc: A víg özvegy – Praskovia
  • Oscar Straus: Varázskeringő – Friderika
  • Leo Fall: Dollárkirálynő – Miss Thomson

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b c Petőfi Irodalmi Múzeum névtér. (Hozzáférés: 2020. április 2.)
  2. Petőfi Irodalmi Múzeum névtér. (Hozzáférés: 2020. március 29.)

Források[szerkesztés]

  • Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1994.
  • Magyar Színművészeti Lexikon. Szerk. Schöpflin Aladár. Budapest, Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézete, 1929.